Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ)
2054 jog a nemzetiséghez való tartozást egy a nnyira autonóm, személyi döntésnek tekinti, amelyet hatóság jogalkalmazás keretében nem bírálhat el. Ha a törvény eredeti fogalmazása marad meg, akkor ez a jogalkalmazó szerv számára biztosítja azt a jogot, hogy valakiről megállapítsa: magyar nemzetiségű v agy nem magyar nemzetiségű - holott ennek kritériumait, hogy mi a magyar nemzetiség, nyilván nem lehet jogszabályban körülírni. Szeretném felhívni a figyelmet a nemzetiségi kisebbségi törvényben használt megoldásokra is, amelyek szintén ezt az utat követik , tehát a magyar jogrendszernek ebből a szempontból is koherensnek kell lenni. Még egyszer arra szeretném tehát felhívni a figyelmüket, hogy fogadják el azt a módosító indítványt, amely úgy fogalmaz, hogy "magyar nemzetiségűnek vallja magát", és ebben az e setben kerülhet sor kedvezményes honosításra. Problematikusnak látom a férjezett nők honosításával kapcsolatos szabályokat. A férjezett nők honosítására vonatkozó nemzetközi megállapodások - elsősorban az 1957es New Yorki Egyezmény - különleges, kedvezmé nyes honosítási eljárást szorgalmaznak az Egyezményt aláíró államok gyakorlatában a férjezett nők számára. Álláspontom szerint a magyar szabályozás e téren enyhíthető. Tudom, itt is számolni kell nyilvánvaló anomáliákkal, tudom, hogy a névházasságok az ált alam elmondottakat némiképp megkérdőjelezhetik, de alapvetően, fő szabályként azt kell elfogadnia a magyar törvényhozásnak is, hogy itt olyan családjogi helyzet és alkotmányjogi helyzet rendezéséről van szó, amelynek mihamarabbi rendezése közös érdeke a cs alád tagjainak és a társadalomnak. Ezekre a módosító indítványokra szeretném tehát felhívni a figyelmet, különösen arra, amely a magyar nemzetiségűek kedvezményes honosításával kapcsolatos. Szeretném visszaidézni az általános vitában elhangzottakat - és az t hiszem, itt, a Házban teljesen általános véleményként hangzott el, sőt, az általános vita más szakaszában kormánypárti képviselők is megerősítették, hogy nagyon nagy a törvényhozás felelőssége abban, hogy a környező országokban élő magyar nemzetiségűek s zámára hogyan, miképpen szabályozza a magyar állampolgárság megszerzését. Alapvető nemzeti érdekünk az, hogy a magyar nemzetiség ott tudjon élni és boldogulni, ahol született, ahol a szülőföldje van - azzal együtt, hogy el kell ismernünk azt a kötelességün ket is, hogy a magyar államnak nyilván segítenie kell honfitársainknak. A kettő között kell az összhangot megtalálni. Tudom, hogy ez politikailag és jogilag is egy nagyon kényes feladat. Kérem, még egyszer fontolják meg azokat az indítványokat, amelyeket f igyelmükbe ajánlottam. Köszönöm a szót. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Kőszeg Ferenc képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Kőszeg Ferenc (SZDSZ) KŐSZEG FERENC (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Kissé saj nálom, hogy az előterjesztő képviseletében, úgy látom, sem a miniszter úr, sem az államtitkár úr nincs jelen. Ez némileg kifejezi azt az érdeklődést, amelyet a bizottsági viták során is tanúsítottak a különböző módosító indítványok iránt. Ezt természetesen nem úgy értem, hogy nem voltak ott az előterjesztő képviselői - mert ott voltak , csak megfigyelésem, tapasztalatom szerint igen kevés fogékonyságot tanúsítottak azon érvek iránt, amelyeket a módosító indítványok mellett elmondtunk, elmondtak a különböző előterjesztők, és - megfigyelésem szerint - meglehetősen kevés alkalommal került sor arra, hogy elfogadott volna a kormányzat ellenzéki módosító indítványokat. Ez nincs szükségszerűen így, mert például az állampolgári jogok országgyűlési biztosának ügyébe n igen sok módosító indítvány - ellenzéki módosító indítvány is - bedolgozásra került a törvény szövegébe, és jelent meg - jelenik meg - bizottsági módosító indítványként. (12.40)
