Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. a független képviselők részéről:
2048 paragrafuson belül összevonni és meghatározni, úgymint: a munkavédelmi üzembe helyezés, baleset v izsgálata, a védőeszközjuttatással összefüggő kérdések megfogalmazása stb. Az egyes munkabiztonsági szaktevékenységek összegyűjtésével elérhetővé válna, hogy a törvény alkalmazása során ne kelljen a teljes anyagot áttekinteni, illetve ismerni. Az emberek nem szívesen olvasnak vastag bulletinokat - és ez a pártprogramokra is érvényes, de sajnos egyéb, száraznak minősíthető anyagokra is, és a munkavédelem eléggé száraz tudományág. Összegezve az elmondottakat, a törvényjavaslat az eddigiekhez képest kétségkív ül előrelépés jelent, és sok szempontból tükrözi a mai, ellentmondásoktól nem mentes helyzetet. A megismert anyagból nem érzékelhető igazán, hogy a törvénytervezet ebben a formában tényleg rendszerváltást jelente a munkavédelem területén, de a szükséges m ódosító indítványok elfogadása után javasoljuk a törvény elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.) (12.00) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Következik a független képviselők közül dr. Győriványi Sándor képviselő úr, de megjegyze m, hogy felszólalásra jelentkezett Ilkei Csaba képviselő úr is, ő azonban a későbbiekben sorra kerülő általános vita folytatása során szólalhat fel. Felszólaló: Dr. Győriványi Sándor a független képviselők részéről GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. a független képvis elők részéről: Köszönöm, Elnök Úr. Mélyen tisztelt Országgyűlés! A vitára kerülő törvényjavaslatról úgy érzi pártunk, a Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt, hogy szükséges egy olyan korszerű nemzeti munkavédelmi törvény, amely több mint nyolcv an különböző miniszteri rendelet, a több száz munkavédelmi szabály, előírás és több ezer munkavédelmet érintő szabvány helyére lépne, és rendszerszemléletű eligazítást adna erről a környezetvédelemmel, az egészségüggyel, a társadalombiztosítással összehang olandó, nagy jelentőségű kérdésről. Most előttünk a törvényjavaslat, aminek be kellene illeszkednie a múlt század második felétől beterjesztett törvények sorába. Itt ki kívánom egészíteni a miniszteri expozét azzal, hogy Magyarországon - ha a középkori céh levelek e körbe tartozó megjegyzéseit nem számítjuk - az európai példákat viszonylag szorosan követve az 1872. évi VIII. ipartörvény tartalmazta először, hogy az Iparhatóság időnként köteles ellenőrizni az üzemeket és a munkakörülményeket. Az 1884. évi XVI I. ipartörvény elrendelte az önálló iparfelügyelet létrehozását, és az 1887. évi hatálybalépés után iparfelügyelőket alkalmaztak. Az 1893. évi XXVII. törvény előírta a munkaadók általános kötelezettségét a gyári balesetek megelőzésére, a balesetek bejelent ésére. Az előírások betartásának ellenőrzését az iparfelügyelőkre bízták. Az 1907. évi XIX. törvény létrehozta az Országos Munkás Betegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztárat, az OTI és a mai társadalombiztosítás elődjét. E törvény a legveszélyesebb üzemek számára már kötelezővé tette a munkások biztosítását baleset és munkaképtelenség esetére, amely első lépés volt az intézményes táppénzellátásra és gyógykezelésre. Az 1928. évi V. társadalombiztosítási törvény rendezte a nők és a fiatalkorúak foglalkoztatás i feltételeit, bevezette az orvosi alkalmassági vizsgálatokat, elrendelte az óvó rendszabályok kidolgozását, és a rendszabályok megsértése esetén a munkaadókat pótbiztosítási díj fizetésére kötelezhette. Továbbá e kártalanítás a más foglalkozási betegségek ben - ólom- vagy higanybetegségek és a lépfene - szenvedőknek biztosított ellátást és biztosítást. A munkavédelem mai korszerű, legáltalánosabb szabályozását az Egészségügyi Világszervezet - betűszóval a WHO - és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet - amelyet ha németesen ejtünk, akkor ILO, ha angolosan, akkor ÁJELO - 1950. évi együttes ülése fogadta el, amely szerint a foglalkozási egészség és biztonság - ezt mi úgy fejezzük ki egy szóban: munkavédelem - feladata a dolgozók testi, lelki és szociális jó közérze te legmagasabb szintjének elősegítése és megtartása minden