Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - TÓTH SÁNDOR (KDNP) - ELNÖK (Szabad György): - PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)
2025 ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, a közvetítésre figyelő minden honfitársunkat. Tavaszi ülésszakunk 27. ülésnapját megnyitom. Bejel entem, hogy az ülés vezetésében Boros László… (Taps az MSZP soraiban.) …és - üléstermi helyén helyet foglaló - Tóth Sándor jegyzők fognak támogatni. Mai ülésünkről való távolmaradását 24 képviselőtársunk jelentette be elő zetesen. Ha valamelyikük mégis meg tudott jelenni, kérem szíves jelzését. (Senki sem jelentkezik.) Senki sem jelentkezett. Napirend előtt ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt, képviselőcsoportja támogatásával elsőként Tóth Sándor a Kereszténydemokrata Néppártból kért szót. Tóth Sándor képviselő urat illeti a szó. Napirend előtti felszólaló: Tóth Sándor (KDNP) TÓTH SÁNDOR (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kormány által létrehozott alapítványok vizsgálatában az Országgyűlé s számvevőszéki bizottsága időt kért, amikor is az Állami Számvevőszék vizsgálati koncepciót fogalmaz meg, amit a nevezett bizottság majd megvitat. A törekvést helyesnek, fontosnak tartjuk, de azt is, hogy a vizsgálat során a politikai semlegességet biztos ítsák, sőt, már a vizsgálati kör kijelölésekor is - hiszen a szponzorálások során, bizony, előfordulhatnak visszaélések. Mindezek figyelembevételével mi, kereszténydemokraták úgy érezzük, hogy a számvevőszéki vizsgálat nem korlátozódhat csupán a minisztéri umokra. A Világgazdaság április 23ai számának cikkében Bihari Zsigmond, az Állami Számvevőszék igazgatója elmondta: "A minisztériumok kifizetéseit könnyen lehet ellenőrizni, de a vállalkozási szférán, illetve az önkormányzatokon keresztül történő alapítvá nyivagyonjuttatásokat szinte lehetetlen kiszűrni". Tisztelt Ház! Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok közpénzekből történő alapítványi támogatásainak áttekinthetősége - szemben a minisztériumokéval - igen komoly nehézségekbe ütközik. Így a rendezetlensé g, az áttekinthetetlenség táptalaja lehet a visszaéléseknek, ezért az önkormányzati alapítványok vizsgálatba való bevonása nem kerülhető el - amint arról Mózs József képviselőtársam az említett Világgazdaságszámban is említést tett. Javasoljuk tehát, hogy az esetleges vizsgálat már az első lépésben terjedjen ki az ország húsz legnagyobb városa - nevezetesen Budapest főváros és kerületei, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Székesfehérvár, Szekszárd, Szeged, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg - önkormányzataira, valamint a tíz legjelentősebb magyar bankra is. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik - ugyancsak képviselőcsop ortja támogatásával - Pelcsinszki Boleszláv a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Napirend előtti felszólaló: Dr. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! 1992 novemberében a földművelés ügyi miniszter Békés megyét a sertéspestises megbetegedések miatt védőkörzetté nyilvánította, annak következtében, hogy a Közös Piac korlátozást vezetett be a megyéből származó sertéshúsra. A megye termelői a korlátozásból adódóan már eddig is komoly veszt eségeket könyvelhettek el, és ezt
