Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény és a társasági adóról szóló módosított 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke:
2019 Első lépésben azt szerettem volna, ha ez az adótételek alól kikerül, de különböző ellenérvek hatására - hogy tulajdonképpen buborékokká válnak ezek az értékelések - hagytam magam meggyőzni, és elfogadtam azt az érvelést, hogy itt ebben az esetben tulajdonképpen egy halasztott adót kell használni. Tehát ha a magyar vállalkozó 100ért tudja megvásárolni azt a valamit, azt a gyárat, azt az üzemet, és annak a különböző szakértők által megítélt vagyo nértéke, tehát több szakértő által egybehangzó vagyonértéke, mondjuk, 200, akkor ennek a vállalkozónak lehetősége legyen az átalakulás során - hangsúlyozom; az átalakulás során - fölemelni ezt a bizonyos értéket, tehát magyarul: az apport értékét megemelni , és a vásárlás értéke és az új vagyonértékelés közötti különbözet ugyan adóalapot képez, de tulajdonképpen három évre elhatárolva, illetve három évre egyenlő részletben kell kifizetnie ezt az adóterhelést. Ez az a halasztott adó, amivel a vállalkozóinkat mindenképpen támogatjuk, és azonos helyzetbe hozzuk a külföldi és magyar pályázókat, akik azonos tulajdonért indulnak. Néhány szót hadd mondjak arról, hogy ez milyen kört érinthet. Több száz olyan vállalat van Magyarországon, amely a felszámolási eljárás h atálya alá került, illetve csőd- és felszámolási eljárás, mert ez majdnem azonos kategóriát képez, és ebből csak élelmiszeripari vállalat 63 darab. Tehát komoly nagyságrendeket érint maga ez az önálló indítvány. Jelen pillanatban mi történik ezekkel? Vagy jelentkezik rájuk egy külföldi nagymúltú cég, tőkeközvetítő, amely külföldi hitelekből vásárolja meg ezt a vagyont, vagy magyar vállalkozók néhányan összeállnak, és tulajdonképpen a felszámolási eljárás buktatóin keresztül két évig csúsznakmásznak ezzel, és két év után hitelezői kényszeregyezség keretében a hitelezők tulajdonába kerül, és ezzel elveszítette azt a nyilvánosságát, amiről folyamatosan beszéltünk, hogy a privatizáció és a felszámolás nyilvánosság előtt legyen, legyen egy nyilvánossági kontrol l. De pont ezzel a módszerrel lehet kivinni a nyilvánosság szeme elől, és utána jöhet az a bizonyos osztogatás gyanúja. Nem az, vagy lehet, hogy nem az, de a gyanú fölmerül. Ezt szeretném elkerülni, hogy gyanú se legyen, és ne legyen az, hogy a kereskedelm i bankok portfóliója teljesen fölöslegesen felduzzad számukra kezelhetetlen és emészthetetlen tulajdoni tárgyakkal, amelyeket utána létrehozott üres működtető kft.kbe visznek - konzervgyárakra és egyebekre gondolva nem hiszem, hogy ez a megoldás. A magyar gazdaság szempontjából ez semmiképpen nem megoldás. Jelentőségét tekintve még néhány szót. Jelentőségét tekintve ugye ez azt jelenti, hogy néhány száz felszámolás alatt, illetve csődben lévő vállalat tulajdonjogának változásához járulnánk hozzá ezzel az ö nálló indítvánnyal, illetve ennek az elfogadásával, és ennek a technikája az, hogy a három évre elhalasztott, tehát három év alatt befizethető adómértéket kell annak a bizonyos vállalkozásnak kitermelnie. És ez mindenképpen más, mint az azonnali adóterhelé s, ez egy nagyon komoly könnyítés, tehát ezt könnyítésként kell felfogni, mert ha ma kellene a vállalkozónak ezt a bizonyos vagyont megvennie, ma kellene az adókötelezettséget előállítania és év végével befizetni, akkor az azt jelenti, hogy néhány hónap al att ismét csődbe ment, és nem oldottunk meg a gazdaság szempontjából semmit. Nem akarok túl hosszú lenni, mert tudom, én is így vagyok, hogy elfáradok bizonyos idő múlva, és nem tudok már figyelni képviselőtársaimra. Ezért én csak azt szeretném mondani: vá rom észrevételeiteket, észrevételeiket, hogy milyen módon tudnánk magát a felszámolásokat és a felszámolások körét olyan emberközpontúvá tenni, ahol a magyar vállalkozó ugyanolyan eséllyel - hangsúlyozom, itt nem arról van szó, hogy külön eljárásokat kérek , ugyanakkora eséllyel indulhasson, mint bármelyik külföldi. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Most megadom a szót Soós Károly Attila képviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának, illetve elnökének, és kérdezem, hogy kíváne a bizottságuk előadót állítani. Felszólaló: Soós Károly Attila, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke:
