Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - Interpellációk: - RÓZSA EDIT (SZDSZ)
1923 Köszönöm. Mádi László képviselőtársunk n em fogadta el a miniszteri választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a miniszter úr válaszát. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Megállapítom: Az Országgyűlés 113 igen szavazattal, 56 ellenében, 25 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Róz sa Edit a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője interpellációt nyújtott be a népjóléti miniszterhez A koraszülött és súlyos beteg csecsemők életmentő szállítása címmel. Rózsa Edit képviselő asszonyt illeti a szó. Interpelláció: Rózsa Edit (SZDSZ) - a népjóléti miniszterhez - A koraszülött és súlyos beteg csecsemők életmentő szállítása címmel RÓZSA EDIT (SZDSZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A polgárok többségének nincsenek személyes, kö zvetlen tapasztalatai a mentőszolgálatok működési feltételeiről - és ez így van jól. Erről inkább a tévébeli "Szomszédok" műsorból ismerhetnek meg jellemző képeket, de a helyzet a valóságban még rosszabb - különösen a közalkalmazotti törvény hatálybalépése óta. De ez egy másik interpelláció témája lesz. Ezen belül az országban megoldatlan a koraszülött és súlyos beteg újszülöttek - helyzetüknek megfelelő - speciális, életmentő szállítása. A helyzeten változtatandó, Csongrád megyében megalakult a Mentés a Jö vőért Alapítvány, többek között a speciális, életmentő szállítási feladatok ellátására. Az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket önerőből, az Újszülöttéletmentő Alapítvánnyal közösen próbálják biztosítani. Pályázatból nyert támogatásból három fe lszerelt rohamkocsi állhatna rendelkezésre, de az ehhez szükséges fenntartási és működtetési költség ma még hiányzik. A finanszírozás ügyében 1992ben levélben fordultak a társadalombiztosításhoz és a Népjóléti Minisztériumhoz. Talán mondanom sem kell: vál asz erre azóta a mai napig sem érkezett. (15.50) A szolgálat működéséhez, az életmentéshez azonban elengedhetetlen a társadalombiztosítási finanszírozás. Tisztelt Miniszter Úr! Bizonyára ön is jól tudja, hogy az évenkénti 100110000 szülésnek 10%a koraszü lés, amely egyébként messze meghaladja az európai átlagot. Gondolom, az sem ismeretlen ön előtt, hogy mekkora árat kell fizetni a veszélyben lévő újszülöttek megfelelő szállításának hiánya miatt. S itt nem a tényleges költségekre gondolok, hanem az emberi veszteségre, a nem megfelelő szállítás miatt életreszólóan agyi károsodott, szellemi fogyatékos vagy megvakult emberekre. Egyébként a pénzügyi érveket sem lehet elfogadni, hiszen a szolgálat évi fenntartási költsége egy év alatt megtérülhet Szegeden is és az egész országban. Nem jut ugyanis e célra - kivéve Budapestet - külön mentőautó, amelyben meglenne az életben tartáshoz elengedhetetlen inkubátor és lélegeztetőgép. Ennek okán a rossz helyen világra jött koraszülöttek vagy normális súlyú, ám kritikus áll apotban lévő újszülöttek közül jó néhányan meghalnak az oxigénhiány miatt, vagy életre szóló agyi károsodást szenvednek a klinikáig vezető úton. Ennek elkerülése érdekében a következő kérdésekre szeretnék választ kapni öntől. Joga vane a koraszülött csecs emőnek is a neki megfelelő, speciális körülmények között történő szállításra az egész országban? Mi a tárca válasza a Mentés a Jövőért Alapítvány 1992. novemberi kérelmére, arra tehát, hogy ez a szállítás Szegeden is beindulhasson? Valamint egyetérte ön a zzal, hogy a koraszülöttek és a beteg újszülöttek szállítása olyan speciális feladat, amelynek finanszírozását a költségvetésnek kell biztosítania mindenhol az országban? És ha igen, meddig várat ez még magára? Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)