Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - Interpellációk: - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
1921 Nos, elöljáróban szeretném leszögezni és nagyon határozottan kimondani, hogy a Magy ar Köztársaságban adottak a gyermekmunka tilalmát betartó jogszabályi normák, és adottak azok a jogszabályok - azok a különböző szintű jogszabályok , amelyek tiltják a gyermekmunkát. Az előbb említett életkor a munkajog vonatkozásában speciálisan alakul, hiszen jól tudjuk, hogy a Munka Törvénykönyvének a 72. §a kvázi a 16. életévhez köti a munkaviszony létesíthetőségét. Ugyanis arról beszél, hogy az a személy, aki tankötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ezt a kort nem töltötte be, munkaviszonyt ne m létesíthet. Mint tudjuk, a magyar jogban a tankötelezettségi kor viszont azon esztendő végéig tart, amely évben a tanuló a 16. életévét betölti. Ha úgy tetszik tehát, a Munka Törvénykönyve 72. szakaszából egyenesen következik főszabályszerűen a munkavisz ony nem létesítésének kötelezettsége, illetőleg nem létesíthetőségének kötelezettsége azon év végéig, amíg 16. életévét a tanuló be nem töltötte. Ez alól vannak kivételek a 14. és a 16. életév között, mégpedig a következő esetekben: 14. és 16. életév közö tt a törvényes képviselő hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt a tanuló, ha tankötelezettségét felnőttek iskolarendszerű oktatásában vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban való részvétellel teljesíti, továbbá, ha az alap, illetve középfokú nevelési, oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet időtartama alatt létesíthet munkaviszonyt, és ezen életkorban munkaviszonyt létesíthet az a tanuló, akinek tankötelezettsége felmentés folytán megszűnt. (15.40) Ezek a jog szabályok vonatkoznak a fiataloknak nem munkaviszonyban, hanem munkavégzésre irányuló, egyéb jogviszonyban történő munkavégzésére is. Azt hiszem, hogy ezen szabályozási körből pontosan mérhető, hogy a Munka Törvénykönyve a 1416 év közötti életkorban lévők re nagyon precíz, konkrét szabályozásokat tartalmaz. A 14. életév betöltése előtt - ugyancsak a Munka Törvénykönyvéből következően - munkaviszony létesítésére egyáltalán nem ad lehetőséget, ami megint csak igaz nemcsak a munkaviszony keretében, hanem egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésre is. Ez alól is van egy nagyon szűk körű kivétel: a művészeti tevékenység, illetőleg a tömegkommunikációs tevékenységben történő munkavégzés, ami szintén jogszabályilag jól körülbástyázottan és rendkívül szűk körb en működhet - és működik is. Szeretném hangsúlyozni és kiemelni a fenti fő szabályozáson túlmenően azt, hogy a Munka Törvénykönyve egyéb rendelkezésekkel is korlátozza a fiatalkorúak munkavégzését, foglalkoztatását, akkor, amikor megtiltja - itt már a 141 8 év közötti fiatalok testi alkatára, fejlettségére tekintettel - a hátrányos következményekkel járó munkára való alkalmazást, amikor megtiltja a túlmunka alkalmazását, amikor megtiltja az éjszakai munkára való igénybevételt. Én azt gondolom, hogy ha nem i s a teljesség igényével, de a jogszabályi normáknak ebből a fölsorolásából érezhető, hogy a jogszabályalkotás területén minden vonatkozásban eleget tettünk annak, hogy ez a gyermekmunkatilalom érvényesíthető legyen. Az előzőkben fölsorolt munkaügyi szabál yok betartását a munkaügyi ellenőrzés rendszere szolgálja. Az ellenőrzések részét képezi a fiatalkorúak, ezen belül a 16 évnél fiatalabb munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok betartásának az ellenőrzése is. A munkaügyi ellenőrzés természetsze rűleg - és ez nagyon fontos - a munkáltatókra terjed ki, hiszen a mi mozgásterünk adott esetben a munkáltatón keresztüli ellenőrzés körében valósítható meg. A munkaügyi ellenőrzéseink során - szeretném hangsúlyozni - a 14 életév alatti gyermekkorúak foglal koztatása nem fordult elő. Ilyen esettel nem találkoztunk. Az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség jelentése szerint, amely az 1992. évre vonatkozik, 827 ellenőrzést végeztek - hangsúlyozom: 827et , ebből egyetlenegy olyan esetet sem találta k, ahol 14 év alattit foglalkoztattak volna. Ebből - a vizsgált esetek számából - 12 munkáltatónál találtak szabálytalanságot. A szabálytalanság formája 33 esetben az volt, hogy a fiatalkorú munkabére nem érte el a kötelező minimális bért, 41 esetben pedig a fiatalkorú esetében éjszakai foglalkoztatást,
