Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
193 az abszolút piacgazdaságot feltételezzük mi innen nézve, ez nem működik. Példaképpen hadd említsem Németországot, ahol minden évben megállapodás jön létre a kormány, a szénbányászat, a vi llamos energetika képviselői, a szakszervezetek között arról, hogy hogyan alakítsák a szénárakat, hogyan igazítsák hozzá az importárakhoz, és a különbséget hogyan biztosítsa a szénbányászat számára a költségvetés: vagy az állami vagy pedig a területi, tart ományi költségvetés. Nem véletlen, hogy ezt megengedik maguknak a németek, bár sokkal jobb körülmények között sokkal jobb szenet bányásznak, mint amire mi képesek lehetünk. (19.00) A hazai energiaforrások hasznosítását vagy legalábbis annak a tartalékként való fenntartását minden kormány komolyan kell, hogy vegye, komolyan kell vennie a magyar Kormánynak is. A második időszakban - ugye, említettem, hogy több időszak volt a szénbányászat sorsát illetően - létrejött egy egyéves megállapodás a Kormány bábáskod ása mellett a Villamos Művek és a szénbányászat között. A megállapodás teljesítése körül voltak feszültségek, én bíztam benne, hogy ezek kisebbek lesznek, és bíztam benne, hogy hosszabb időre jönnek létre ilyen megállapodások. Sajnos, úgy tűnik, hogy tekin tettel - megintcsak - a piacgazdaság túlzott értelmezésére, itt a Kormány nem kívánt beavatkozni, és ráhagyta a részvénytársasággá átalakított Villamos Művek magánérdekeire azt, hogy hogyan folytatódik ez a kapcsolat. Egy kérdésben volt előrelépés a harmad ik szakaszban, a szénbányák és az erőművek egy részének összekapcsolásában. Ez a szervezeti lépés nagyon helyes, támogatható, azonban vegyük észre, hogy csak részlegesen oldja meg a problémát, és eljuthatunk a többi szénbánya esetében olyan helyzetbe, mint amilyen helyzetben egyszer már, a '68as mechanizmus eufóriáját követően '73ban volt ez az ország, amikor újra kellett nyitni. Jó lenne megkerülni ezt az "osztályismétlést". Erre voltak javaslatok, vannak javaslatok, sajnos, a koncepció ilyet nem tartalm az, például a "szénfillér" gondolata, azt hiszem, nem rendszerellenes, nem piacellenes, megvalósítható és vizsgálható változat, de nem lehet ráhagyni az érintett vállalatok belső ügyekénti tárgyalásra ezt az ügyet. Nem tudják belső tárgyalásokban elintézni , amíg az általános szabályok szerint működik a Villamos Művek, addig nem fog vele senki speciális szabályt elfogadtatni. Tehát feltétlenül változtatni kell ezen a helyzeten. Van az anyagnak egy fejezete, amit nagyon élesen szeretnék megbírálni, ez a rugal mas rendszerfejlesztés nevű fejezet. Azért szeretném megbírálni, mert nem arról szól, mint ami a címe, és sajnos, arról nem szól a dokumentum, ami ennek a címe, vagy legalábbis keveset. Ez a fejezet arról szól, hogy hogyan kell Magyarországon energetikai k észleteket a jövőben felhalmozni. A készletezésről készült egy törvénytervezet, be van nyújtva, ezt tárgyalni is fogjuk, nagyon helyes, ezt csak támogatni lehet. Azonban a rugalmas rendszerfejlesztés számos más szempont megfontolását is igényli. Nagyon fon tos szempont az, hogy gondolkodunke nagy erőművekben vagy sok kicsiben. Gondolkodunke abban, amit például a Kisgazdapárt vezérszónoka elmondott, hogy hasznosítjuk az üzemen kívül lévő üzemi erőműveket a jövőben vagy nem? Gondolkodunke abban, hogy hullad ékégető, szemétégető műveket fogunke hasznosítani vagy nem? Tehát számos más lehetőség van, amivel az anyag nem nagyon foglalkozik, pedig a kazánok jelentős része kis módosítással alkalmassá tehető ilyen típusú fűtőanyagok befogadására, és növeli a rendsz er rugalmasságát. Tehát én nagyon fontosnak tartanám ennek a fejezetnek a valódi kidolgozását. A következő kérdéskör, amit megemlítenék - egy kicsit élesebb fogalmazásban, mint a korábbi hozzászólók ezt megemlítették , ez a távfűtés kérdése. A koncepció i tt mint lehetőségről beszél arról, hogy a távfűtő művek kikerülnek a Villamos Művek rendszeréből és átkerülnek más tulajdonviszonyok közé, többek között az önkormányzatok vagy esetleg mások tulajdonába.
