Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
1910 az, az pedig a tagi részaránytulajdonosok tulajdonába fog kerülni, ha a termel őszövetkezetben benn marad. Na már most valahol mind a két csatornán magántulajdonba kerül. Az egy szerencsétlen körülmény, hogy valaki esetleg nem ott licitál, ahol a legelő van, és a tehenét nem tudja arra kihajtani - arról nem is beszélve, hogy még nem fejeződött be a kárpótlás. Végül mégiscsak az a megoldás, hogy amikor a kárpótlás befejeződik, amikor a részaránytulajdonok nevesítésre kerülnek, akkor valamilyen módon, az emberek, a tulajdonosok önszerveződése folytán kell a közös legelőket újra visszaál lítani. Ebben - és itt, bocsánat a kifejezésért, mindent az Országgyűlésre fogok - nem tud semmit tenni a tárca, merthogy a tisztelt Ház hozta meg azt a törvényt, amely azt mondja, hogy csak természetes személyek jogosultak a kárpótlásra, és a természetes személyek fogják megkapni a részaránytulajdont is - a legeltetési bizottság mint olyan: nem. Kérem, ilyen a törvényhozás. Nem tudunk ebben segíteni, csak azt tudjuk ajánlani, hogy akár átmenetileg bérlet útján, akár a helyi önkormányzat segítségével történ ő szerveződés útján kell ezt a kérdést megoldani. Ami Csanádpalota kérdését illeti, az úgynevezett Csigalegelőt: az is részben a kárpótlási földalapba, részben pedig a részaránytulajdonosok tulajdonába fog kerülni. Amikor ez az eljárás befejeződik, akkor kerülhet sor arra, hogy valamilyen módon saját maguk megoldják ezt a kérdést. Hogy ők el fogják foglalni azt a területet, arra csak azt tudom mondani, amit Mikszáth Kálmán írt a Pongrácz grófnak, hogy a törvény fog kopogtatni akkor az ajtajukon, ha ehhez a lépéshez fognak folyamodni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy dr. Géczi József, a Magyar Szocialista Párt képviselője két kérdését - melyeket az ipari és kereskedelmi miniszterhez , valamint a földművelésügyi miniszterhez kívánt intézni - a jövő hétre kérte elhalasztani. A következő kérdésfeltevőnk Mádi László a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője, aki kérdést kíván föltenni a népjóléti miniszterhez, valamint a belügyminiszt erhez Társadalombiztosítási dolgozók esete a köztisztviselői törvénnyel címmel. Közlöm képviselőtársammal, kérdésére dr. Józsa Fábián államtitkár úr válaszol majd. Átadom a szót Mádi László képviselőtársamnak. Kérdés: Mádi László (FIDESZ) - a népjóléti miniszterhez és a belügyminiszterhez - Társadalombiztosítási dolgozók esete a köztisztviselői törvénnyel címmel MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A köztisztviselői törvény életbelépése számos problém át és feszültséget jelentett az érintett testületek dolgozóinak munkájában és az illetékes intézmények működésében. Az egyik ilyen probléma a dolgozóknak a törvény általi besorolási kategóriáiból adódik. Sajnos, Magyarországon mind ez ideig, 1992. szeptemb er 1jéig, felsőfokú nappali tagozatos oktatás nem biztosított felsőfokú társadalombiztosítási végzettséget. Ennek hiányában az ezen a területen dolgozók egy hároméves felsőfokú társadalombiztosítási tanfolyamot végeztek, ahol komoly képzést kapva, a megfe lelő vizsgák abszolválását és a diplomamunka sikeres megvédését követően szereztek felsőfokú képzettséget. A köztisztviselői törvény besorolási kategóriái következtében 1995. január 1jétől a kötelezően alkalmazandó illetményrendszer súlyosan - hátrányosan - érinti a tanfolyam résztvevőit. Kérdéseim mindezek ismeretében a következők: 1. Elismerhetőe a társadalombiztosítás ügyviteli szervezetén belül dolgozók számára felsőfokú végzettségként a felsőfokú társadalombiztosítási tanfolyam - akár törvénymódosítá s keretén belül is?
