Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1899 Zétény i Zsolt képviselőtársam is beszélt, például a környékbeli országoknak a magyar értelmiségijei - természetesen nem csak ők , azok a fiatalok, azok a munkaképes és aktív emberek, akik eljönnek a szomszédos országokból. Tehát lássuk azt, hogy magyar emberekr ől van szó túlnyomó többségben, amikor a bevándorlókról beszélünk, magyar nemzetiségűekről, illetve azt is lássuk - és szeretném támogatni Zétényi Zsoltnak ez utóbbi megjegyzését , amikor a könnyítési lehetőségeknek a minden további nélküli bővítéséről be szélünk, akkor ezt a tény mindenképpen tartsuk a szemünk előtt, hogy itt ezekről az emberekről van szó. Ez azt az üzenetet hordozza magában, hogy mi azt szeretnénk, ha a környékbeli magyarok mind ide jönnének Magyarországra, elsősorban azok, akik munkaképe sek, akik fiatalok, akik az energiát és lendületet hordozzák magukban. Tehát a részünkről mindenképpen egy nagyon óvatos mérlegelést kíván ez a törvény, és pontosan tudnunk kell, hogy kikről szól. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, kíváne még valaki az általános vitában felszólalni. - Felszólalásra senki nem jelentkezett, így az általános vitát elnapolom. Most soron következik a statisztikáról szóló törvényjavaslat határozathozatala. Az elő terjesztést 4543as számon kapták kézhez. Mivel a részletes vita lezárását követően nem került sor a miniszteri válaszadásra, ezért megadom a szót Isépy Tamás államtitkár úrnak, hogy az előterjesztő nevében tegye meg észrevételeit a vitában elhangzottakra. Dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár válasza a statisztikáról szóló törvényjavaslat vitájában elhangzottakra ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A bünt etőjogászok szerint a beismerés enyhítő körülmény, és ezért legjobb azzal a töredelmes vallomással kezdeni, hogy az általános köztudat a statisztikát a száraz számok unalmas tudományának tartja, sőt egyesek, az elszántabbak még a tudomány elnevezést is vit atják. A zárszó bevezető mondataiban ezt a téves elképzelést szeretném elsősorban cáfolni, és megkísérelni annak bizonyítását, hogy a számok mögött a társadalmi és gazdasági élet bonyolultsága, maga a színes, teljes élet nyüzsög, és a tudomány éppen abban rejlik, hogy a számokban rögződő adatokat összegyűjti, elemzi és feldolgozza. Közismert, és ezért nem szorul bizonyításra az a tény, hogy a társadalom fejlettségi szintjét információrendszerének a fejlettsége jelzi. Az irányításhoz szükséges információk al apvetően kétféle forrásból származnak. Az egyik a nyilvántartások rendszere, a másik pedig a statisztikai adatgyűjtés. A statisztikai adatgyűjtés jelentőségét már a társadalom fejlődésének korai szakaszában felismerték. A gyűjtött adatok köre, a rendszerez ések és elemzések színvonala mindig a kor fejlettségétől, anyagi lehetőségeitől és szellemi igényességétől függött. A modern polgári társadalom sajátos ellentmondása, hogy miközben az adatgyűjtés terheit csökkenteni kívánja, mind több információt igényel. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a politikai, szociális és gazdasági szempontból egyre bonyolultabbá váló társadalom irányítása nem nélkülözheti az e társadalom legfontosabb ismérveit pontosan tükröző adatokat. Ezek az adatok függetlenek a politikai véleményektől , pártszempontoktól, gazdasági elméletektől és bármilyen elfogultságoktól. Ezek az adatok ebből a szempontból valóban száraz és hideg tények, viszont csak ezek az adatok alkalmasak egy vélemény alátámasztására, egy elmélet megalapozására és egy vélemény in dokolására. Ez a körülmény teszi a statisztikát pártok fölöttivé. Ez a törvény nem a koalíciónak vagy az ellenzéknek, hanem a társadalomnak készül, és segíteni kívánja az Országgyűlés és a mindenkori irányító, végrehajtó hatalom munkáját, tehát kifejezette n és egyértelműen szakmai törvény. A zárszóban nem mulaszthatom el annak a megemlítését, hogy az elmúlt évben ünnepelhettük az önálló hivatalos magyar statisztikai szolgálat létrejöttének a 125. évfordulóját. Az 1867 óta eltelt időszakot áttekintve elégede tten állapíthatjuk meg, hogy a magyar statisztikai szolgálat feladatainak mindenkor a legmagasabb színvonalon, nemzetközi elismerést kiváltva megfelelt, és a
