Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9406-os szám) részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1889 Csak szeretném mondani, hogy a vita vezetése nem FM- és kormánykompetencia, tehát én nem tudom a vitát befolyásolni, legfeljebb c sak sajnálom, hogyha nem a konkrét törvényjavaslatról - egyébként nagyon fontos kérdésekről esik szó - tárgyalna tovább a tisztelt Ház, ez biztos, hogy nagyon jó lenne. Köszönöm szépen, ennyit kívántam szólni. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Dor nbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Nem.) Senki nem jelentkezett, így a részletes vitát lezárom. (Lakos László jelentkezik.) Lakos László képviselő úr? Mint előterjesztő kíváne még vá laszolni a vitában elhangzottakra Lakos képviselő úr? (Lakos László bólint.) Megadom a szót. Dr. Lakos László (MSZP) előterjesztői válasza LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) A zárszót szeretném megtartani, ha ennek itt az ideje. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Igen. LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslattal azt kívánták elérni a szocialisták, hogy törvényes kereteket teremtsenek a földkiadó bizottságok működéséhez azokban a nagyüzemekbe n is, amelyekben a földalapok kijelölése jogerősen nem történt meg. A vitákban kiderült, hogy a Parlament többsége támogatja javaslatunkat, elfogadása esetén a kárpótlási és a részarányföldalapok jogerős kijelölése után minden nagyüzemben megkezdődhet a s zövetkezeti tagok és a kívülálló tulajdonosok részaránytulajdonának végleges kijelölése. A törvény fontos rendelkezéseket tartalmaz az igazságos földkimérésekre. A tanyatulajdonosok a részarányföldtulajdon kimérése során előnyben részesülnek azért, hogy földjüket lehetőleg a tanyájuk mellett kapják meg. Rendkívül fontos rendelkezés ez, hiszen az ésszerű gazdálkodás nagyon fontos feltétele, hogy a tanya és a termőföld szerves gazdasági egységet képezhessen. Az általunk beterjesztett törvényjavaslat erre le hetőséget teremt. Javaslatot tettünk a mezőgazdasági bizottsággal egyetértésben arra is, hogy ne csupán a tanya gazdája, hanem hozzátartozói is a tanyájuk mellett mérethessék ki a földjüket azért, hogy elősegítsük a családi gazdaságok kialakulását. Ennek m egvalósítása, úgy tűnik, súlyos nehézségekbe ütközik, és kétséges az elfogadása. A vita végén a szavazásnál dől el, hogy a Parlament milyen álláspontot foglal el, pedig ezzel elkerülhető lenne a földek túlzott elaprózódása és egy sor későbbi, keserves föld cserebere, kínos tagosítás és néhány rossz szomszédság. A részletes vitában elhangzottakkal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy Mizsei képviselőtársammal teljesen egyetértek, támogatni fogom a javaslatát. Pelcsinszki képviselőtársam két megjegyzésév el vitatkoznék. Az egyik: nem pontos az a kijelentése, hogy mindenkinek meg kell fizetnie az aranykoronában ki nem fejezett értéknövekedést a földje helyének kijelölése során. Meg kell fizetni azoknak, akiknek ilyen érték terheli a földjét, és ha önállóan, azonnal művelésbe akarják vonni. Nem kell megfizetni természetesen azoknak, akik a szövetkezetben, közös használatban kívánják tartani, mert nyilván akkor a bérleti díj, bérleti szerződés keretében ez rendeződik. S nem kell megfizetni azoknak sem ezt az é rtéket, akik a termelési ciklus végén - gabonánál egy év, lucernánál négy év vagy egyéb terményeknél az illető növény fejlődési szakaszára vonatkozó termelési ciklus végén - mezeileltárteher nélkül veszik át ezt a tulajdont.
