Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9347-es szám) részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - VINCZE KÁLMÁN, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - KIS ZOLTÁN, DR. a mezőgazdasági bizottság előadója:
1872 Részleteiben: bizottságunk változatlanul szükségesnek tartja, hogy a részarányföldtulajdonosok földkimérése történjék meg az állami költségvetés terhére úgy, hogy az teljes egészében a költségvetés erre elkülönített pénzeszközeit terhelje - lévén, kor ábban, a kárpótlási törvény kapcsán a kárpótlásra jogosultaknak a földkimérés ingyenesen adva volt, hátrányosabb helyzetbe a részarányföldtulajdonosok sem kerülhetnek, és a részaránytulajdonosoknál ezt a lehetőséget az állami költségvetés évente megállap ított összegkeretén belül meg kell adni. Vita merült föl, hogy ezt a folyamatot hogy tudjuk elnyújtani, hogy a földhivatalok is követni tudják. Ha ugyanis most mindenki kiméretné a földjét, most kérné, egyszerre, akkor a fö ldhivatalok ezt gyakorlatilag nem tudnák elvégezni. Elképzelhető, hogy egy olyan helyzet állna elő, hogy azok, akik éppen most művelni kívánnák a kivinni szándékozott földjüket, nem juthatnának hozzá, éppen a nagyszámú igény miatt. Bizottságunk változatlan ul támogatja az eredeti előterjesztésben azt a megkötést, amely szerint az ingyenesség azokra vonatkozik, akik a földjüket művelni kívánják, tehát azt nem kívánják haszonbérbe adni, nem kívánják értékesíteni. Azt is ki akarjuk viszont mondani, a jövőre néz ve is, hogy bármikor kérjék is ilyen feltételek mellett a földjük kimérését, kiadását, az ingyenes lesz, tehát a költségvetés terhére történik. A bejegyzési mentesség az illeték vonatkozásában ugyancsak megilletné ezt a kört. Ehhez a módosító indítványhoz az előterjesztők csatlakoztak, viszont a Kormány képviselője - mély meglepetéssel látjuk - nem ért ezzel egyet, jóllehet a bizottsági ülésen egyetértett. Nem tudjuk, hogy időközben milyen egyéb háttérinformációkhoz jutott, amelyek korábbi álláspontjának m egváltoztatására kényszerítették. A költségvetési bizottság elképzelései szerint a kimérési költséget hektáronként 1800 forintban, valamint aranykoronánként 20 forintban honorálná a költségvetés. Ezt a mezőgazdasági bizottság nem tudja támogatni - változat lanul a teljes költségmentesség mellett állunk. Nem tudtuk támogatni Szeleczky Zoltán képviselő úr módosító indítványát, amely a környezetvédelmi bizottságnak azon szándékát erősítené, amely a természetvédelmi területek állami tulajdonba vételét szorgalmaz ná, és a részaránytulajdonnál egy külön, pénzbeni kártalanítást állapítana meg. (10.30) A mi álláspontunk szerint itt a költségvetési bizottságnak, a környezetvédelmi bizottságnak és a mezőgazdasági bizottságnak együttesen kell kialakítani egy álláspontot, amely megnyugtató lesz a földtulajdonosoknak és a természetvédelemnek is, valamint az állami költségvetést sem terheli meg túlzottan, de az ilyen burkolt államosítást a mezőgazdasági bizottság nem tudja támogatni, és nem fogadja el. Vita alakult ki arról is, hogy mi legyen a visszamenőlegesen már kimért, kiadott földtulajdonok költségeivel, amit azok a gazdák térítettek meg, akik 1990 óta a földjeik részaránytulajdonát gyakorlatilag már kivitték a szövetkezetből. Itt olyan kompromisszumos megoldást találtu nk, amely a visszamenőlegességet mindössze 1992. január 1ig engedné meg, és átalányrendszerben adna költségtérítést ezeknek a gazdáknak a korábbi kimérési költségeik fedezésére, ami öt hektárig 3000 forint, tíz hektárig 2500 forint, tíz hektár felett 1500 forintot jelentene hektáronként. Ezt gyakorlatilag a mezőgazdasági bizottság két ellenvetéssel ugyancsak elfogadta, viszont a Kormány képviselője és a költségvetési bizottság ezzel nem tud egyetérteni. Összességében a mezőgazdasági bizottság álláspontja a z, hogy a földkiméréseket, amennyire lehet, az állami költségvetés túlzott megterhelése nélkül át kell vállalni úgy, hogy a földkiadásban részesülő gazdákat hátrány ne érje. Befejezésül utalnék Gali Ákos kedves képviselőtársunk Figyelőben megjelent nyilatk ozatára, amelyben azt jelezte, hogy nincs a világon olyan ország, ahol ennyit foglalkoztak volna a földrendezéssel, a földkiadó bizottságoknak a gazdasági hátterével és történetével. Nagyon köszönjük ezt a megtisztelő figyelmet, de valóban szükség van erre , ugyanis olyan kardinális
