Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 26. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GAÁL GYULA előterjesztő:
1854 költségvetési törvény hogyan változtatta meg, hogyan módosította ezeknek az oktatási intézményeknek a támogatási forrásait. Az történt tehát, hogy 1993. január 1jétől az idei évre vonatkozó költségvetési törvény megszüntette a társasági formában működő humán szolgáltatást végző intézmények normatív állami támogatását, és ezzel lehetetlen helyzetbe hozta mind az iskolákat, oktatási intézményeket, mind pedig - és elsősorban az ő érdekük az, aminek fontos hangot adni - azt a tíze zer gyermeket, akiknek a további lehetőségei, oktatási intézményekben való részvételi lehetőségei múlnak ezen a döntésen. A költségvetési törvény módosítása az érintetteknek két körét hozta nagyon nehéz helyzetbe. Egyrészt azokat, akik a közoktatás valamil yen intézményében vesznek részt, az óvodától kezdődően az általános iskolán keresztül a gimnáziumig. Pontosan 11 olyan társasági formában működő oktatási intézmény van, amely a közoktatásnak ezen a szintjén nyújt szolgáltatásokat, és mindezt társasági form ában teszi. Hangsúlyoznom kell, hogy itt elsősorban olyan társaságokról van szó, amelyek speciális képességű gyermekekkel foglalkoznak, olyan adottságokkal rendelkező gyermekekkel, akikkel való speciális foglalkozásokra nincsenek meg a kialakult állami int ézmények, vagy hogy ha vannak, nehezen elérhetők. Hangsúlyoznom kell azt is, hogy nem a profitszerzés motívuma az, amely ezeket az oktatási intézményeket társasági formában hozta létre, hanem az adott pillanatban, adott helyen egyszerűen ez tűnt a célravez ető formának. Most a költségvetési törvény új rendelkezésével, amely ezeket a társaságokat kirekeszti az állami normatív támogatások köréből, ennek a közoktatásban részt vevő 11 társaságnak a tevékenysége válik kérdésessé egy olyan intézkedés miatt, amely nem a tevékenység értelmét, célját, motívumait kérdőjelezi meg, hanem a tevékenységet végzőnek a szervezeti formáját. Tehát csupán arról van szó, hogy ha ez a 11 óvoda vagy iskola, gimnázium megváltoztatná a társasági formáját, átalakulna egyesületté, péld ául betéti társaságból, akkor jogosult lenne erre a költségvetési támogatásra. Most, hogy társasági formában működik, egy figyelmetlen törvényi megfogalmazás miatt kirekesztődött ebből az ellátási formából. Hangsúlyozták is a Pénzügyminisztérium szakembere i az előzetes vitákban, hogy nem is ezt a kört célozta a költségvetési törvény megváltoztatása. Tulajdonképpen ez egy figyelmetlenség, kívülrekedtek azon a körön, amelyre figyeltek a törvény megfogalmazói. Ők ugyanis nem ezeket az oktatási intézményeket ak arták kirekeszteni a támogatásból, hanem a szakmunkástanulók gyakorlati képzését főtevékenységként végző gazdasági társaságokat. (18.40) Az történt ugyanis, hogy az elmúlt egykét év során több, korábban a vállalatba integrálódott oktatási tevékenység vált önállóvá, több gazdasági vállalat, szervezet leválasztotta magáról meghatározott gazdasági körülmények miatt - tulajdonosváltozás, privatizáció, csődeljárások miatt - az oktatási tevékenységet, és ezt önálló társasági formában szervezte meg. Ezeknek a kör ét kívánta a Pénzügyminisztérium törvényjavaslata, illetve a Parlament által is megszavazott költségvetési törvény kirekeszteni a normatív állami támogatásból, mondván, hogy ezeknek az oktatási intézményeknek a problémáját a szakképzési alapból kell biztos ítani, és a szakképzés rendszerében kell megoldani a támogatásukat. Az előzetes bizottsági vitákban is e körül bontakozott ki a legnagyobb vita. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy több bizottság is megtárgyalta, és ezért módom van reagálni az ott e lhangzott érvekre is. E körül a kérdés körül alakult ki a legnagyobb vita abban a kérdésben, hogy célszerűe önálló intézményként megszervezni a szakmunkástanulók gyakorlati képzését, nem aze a jobb oktatási forma, hogyha a vállalatokon belül integrálódik ez a tevékenység, és a tanulók közvetlenül vehetnek részt egy vállalat életében, közvetlen bepillantást nyerhetnek a gazdálkodószervezet működésébe?
