Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
186 amely takarékosságra ösztönöz, és ugyanakkor figyelembe veszi az árképzésben is a kö rnyezeti hatásokat. Meggyőződésem, hogy az elkövetkező évtizedekben Magyarországon is ezek a kérdések foglalkoztatják majd a szakembereket és a közvéleményt. A magyar energiapolitikai koncepció már tükrözi ezeket a fő irányokat és szemléletváltozást, és ez ért ezt csak üdvözölni tudjuk. Remélem és hiszek benne, hogy ez a szemléletváltozás a gyakorlatban, tehát az energiapolitika megvalósításában is érvényesülni fog. Ezek után a bevezető gondolatok után engedjék meg, hogy kissé részletesebben szóljak az energ iapolitika koncepciójáról. Tehát a magyar energia és energetika leglényegesebb strukturális elemeiről, az elvi elgondolásokról csakúgy szól, mint a várható dinamikáról, a gazdaság piacosodásáról, az energetika kölcsönhatásáról, valamint a kapcsolódó társad almi, gazdasági és privatizációs átalakítási kérdésekről. Pozitívan ítélhető meg a tájékoztató azon része, amely a magyar gazdaság Európába integrálódásának energetikai feltételeit, illetve ezek megteremtésének jogi, törvényi és gazdasági alapjait vázolja. Az átmenet fokozatosságának biztosítása céljából helyesnek tartjuk a privatizálásra vonatkozó álláspontot is. Kiemelten fontosnak tartjuk és helyeseljük azt a hármas alapelvet, ami az energiahordozók beszerzésének diverzifikációján, a termelés rugalmasság án és az energiatakarékosságon alapul. Látni kell azonban, hogy mindezek a témák ezer szállal kötődnek a környezetvédelem és a területfejlesztés kérdésköréhez. Az elmúlt időszak technokrata szemlélete ezeket a problémákat teljesen alárendelte a műszakigaz dasági fejlesztési elképzeléseknek. Ennek legmaradandóbb emléke a bősi erőmű ügye, amely nagyon sok probléma mellett azt is okozza, hogy sok éven át áramot kell szállítanunk Ausztriának, netán Szlovákiának, nem is beszélve arról a környezetkárosításról és a természeti környezet tönkretételéről, amiről mindnyájan tudnak. Azt hiszem, Bős kapcsán sokáig emlékezünk arra, hogy mit eredményezhet egy elhibázott, rossz koncepció. Visszatérnék a hármas alapelvhez, ezeknek környezetvédelmi és területfejlesztési vonat kozásaihoz. Az energiabeszerzési források diverzifikációja óhatatlanul együtt jár új olajvezetékek, gázvezetékek és villamos távvezetékek nyomvonalainak a kialakításával és létesítésével. Ebben a hálózatfejlesztésben messzemenőkig figyelembe kell venni a t ermészeti és az épített környezet védelme szabta korlátokat, és az ország egészét szem előtt tartva a terület- és településfejlesztés szempontjait. Az energiatermelés rugalmasságát az energiapolitikai koncepció szerint a gázturbinás, viszonylag kisebb erőm űegységek biztosítják. Ezek telepítési helyének jóváhagyása különösen mély elemzéseket kíván, hadd utaljak itt a kelenföldi hőerőmű gázturbinás bővítésének példájára. Tisztelt Ház! A pusztán gazdaságossági megfontolások ma már elfogadhatatlanok. A levegősz ennyezés, a zaj, a hulladékok elhelyezése, a környezetbe illesztés egyaránt és súlyosan latba esik. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az energiatakarékosság nemzeti érdek, ennek maradéktalan megvalósulását remélhetőleg a nem túlságosan távoli jövőben megalkotan dó energiagazdálkodási kerettörvény hivatott biztosítani, amit a tájékoztató is jelez. Ez a törvény szabályozná egyebek között az energiatakarékosság biztosításának a feltételeit, az energiagazdálkodás és az ökológia kapcsolatát. Az energiatakarékosság jel entőségét nem lehet túlhangsúlyozni. A módszeres energiatakarékosság a legtisztább energiaforrások közé sorolható, és kezelésében, kiaknázásában ekként kell számolni vele. A tájékoztatóban ugyan nem fogalmazódik meg ezzel ellentétes vélemény, mégis azt kel l mondjam, hogy az energiatakarékossággal összefüggő, ösztönző jellegű szándékot sokkal markánsabban szükséges kidomborítani, éppen a környezetvédelem érdekében. Az erőművek létesítésének feltétele az energiatakarékosságnál ugyancsak figyelembe veendő, ugy anis az erőművek létesítésének alapfeltétele, vagy egyik feltétele a társadalmi elfogadtatás. Nos, az erőműépítés mellett szóló fő érvek vagy tán első érvek egyike kell legyen, hogy takarékossággal
