Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 26. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A vasútról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
1842 Felszólaló: Boros László (MSZP) BOROS LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nagyon sajnálom, hogy ennek a fontos törvénynek a tárgyalásánál a Kormány tisztelt képviselője nincs jelen. A vasútról szóló, előttünk fekvő törvényjavaslat általános indoklásában olvasható: "A javaslatba n a magyar jogrendszer keretébe illesztve lényegüket tekintve megjelennek az Európai Közösség vasútjainak fejlesztésével kapcsolatos irányelvek (91/440.EEC) amelyek érvényesülése az EK joganyagával való harmonizáció megteremtésének alapvető feltételét képe zi. Az irányelvek minden elemének a javaslatba való beépítése nem lehetett reális cél, hiszen a jogharmonizáció hosszabb folyamat, amely a fejlettebb nyugati országokban is legalább 510 évet igényel." Nos, mint tudjuk, az ördög a részletekben lakozik, ez esetben a részleteket a többféleképpen értelmezhető, tartalmában tág határokat feltételező szavak jelentik. A "lényegüket tekintve" szófordulat jelentheti akár az alig néhány ponton való érintőlegességet, egészen az azonos konkrétumok soráig. Unosuntalan hivatkozunk Európára, aztán még a szomszédba sem sikerül eljutnunk egy jó, netán követendő példáért. Hogy ne rébuszokban beszéljek, mondanék erre egyet: az Osztrák Köztársaságban 1992ben megalkották a szövetségi vasúttörvényt. Sokkal konkrétabb formában s zabályozza az Osztrák Szövetségi Vasutak jogviszonyát, feladatait, infrastruktúráját, szervezeti felépítését, közszolgáltatási feladatait, a szövetségi gazdasági és közlekedési miniszter feladatait, pénzügyi, beruházási és racionalizálási terveit, a haszon és veszteség összevetését, a vagyonátruházás lehetőségét és tiltását. És halljanak csodát: az átmeneti rendelkezésekben pedig az átállásra vonatkozó szabályokat hozták meg. Kimondták tehát a jelszót: csatlakozunk Európához, de azt is, mi történjék, amíg o daérünk. Ez a törvényjavaslat az irányelvek figyelembevételére hivatkozik, ugyanakkor figyelmen kívül hagytak készítői néhány nagyon fontos EGKrendeletet, amelyek segítségével a finanszírozási kérdések megoldásához közelebb lehetett volna kerülni, illetve a törvény elfogadásával a mindenkori kormány és felelős miniszterei kötelezettségét pontosabbá lehetett volna tenni. Néhány példát hadd említsek: Az 1017/68. EGKszámú rendelet a versenyszabályok alkalmazásáról intézkedik, többek között a vasúti közlekedé s területén. Az 1191/69. EGKszámú rendelet a tagállamok eljárását szabályozza, a vasúti közlekedésben nyújtandó közszolgáltatások területén. Az 1192/69. EGKszámú rendelet a vasúttársaságok számlái normalizálásának, szabványosításának közös szabályairól i ntézkedik, ami magyarra fordítva arról szól, hogy a vasúttársaságok hogyan érvényesítsék követeléseiket az állammal szemben, milyen kiegyenlítési gyakorlat érvényesüljön. Az 1107/70. EGKszámú rendelet a vasúti közlekedés állami támogatásáról, a 75/327. EG Kszámú határozat pedig a vasúttársaságok és az államok pénzügykapcsolati előírásainak összehangolásáról és a vasúttársaságok szanálásáról szól. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat 4. fejezete a 7. §ban rögzíti, hogy a vasúti pályát és tartozékait az állam ne vében a miniszter szerződéssel átadja a pályavasút, illetve a vasúti társaság használatába. (17.40) Hiányzik a javaslatból az a rész, amely konkréttá tenné a szerződés tartalmát. Az imént felsorolt EGKrendeletek teljes körű, részletes útmutatást adnak a t örvényjavaslat készítőinek. Nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy egy ilyen laza kerettörvény elfogadásával teljesen szabad kezet adunk a mindenkori miniszter számára a szűk látókörű fiskális szemlélet érvényesítéséhez, ezzel pedig a vasút teljes tönkre tételéhez. A törvényjavaslaton végigvonul a koncesszió bevezetésének általános megoldást hozó gondolata. Arra gondolte valaki, hogy a jelenlegi magyar gazdasági helyzetben, amikor nincs mit szállítani, ki
