Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 26. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti, a bős-nagymarosi tervvel kapcsolatos vitának a Nemzetközi Bíróság elé terjesztéséről Brüsszelben, 1993. április 7-én aláírt különmegállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javasla... - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
1839 között az a különbség, hogy a Cvariáns sokkal kedvezőtlenebb, mint a '77es. Én ebben a Házban már többször elmondtam, és most ismét elmondom; az, aki azt mondja, hogy a Cvariáns rosszabb, mint a '77es, az fogalmazza meg, hogy miben rosszabb. Rosszabb, mert a vízkészletre negatívabb a hatása, rosszabb azért, mert nagyobb a tározó, vagy egyszerűen meg kell mondani, hogy miért rosszabb. Nos, ezt nem tudják megmondani a képviselők. Akkor kérem szépen, ne hi vatkozzunk rá, mert én állítom, hogy a '77es szerződés szerinti megvalósítás a lehető legrosszabb, tudniillik a '77es szerződést nem módosítottuk, és a '77es szerződés szerint sokkal kevesebb víz jutna a Szigetközbe, mint ami jut ma. Tehát amikor ilyen összehasonlításokat teszünk, akkor nagyon vigyázzunk, mert igazából a másik fél bele tud kapaszkodni, és nem biztos, hogy ebből jó következtetést vonnak le. Magáról a szövegről és annak készítési módjáról a következőt kell elmondanom. Akkor, amikor a Kormá ny az ellenzéki pártoktól együttműködést kér BősNagymaros kérdésében - egyébként nagyon helyesen, mert eljutottunk egy olyan pontra, amikor már nem Kormány és nem ellenzék kérdése a vízlépcső , akkor én azt gondolom, hogy nem egy úri dolog, hogy köt egy különmegállapodást úgy, hogy kormánypárti képviselő se tud arról, hogy mi van ebben a megállapodásban, úgy viszi a tárgyalásokra, hogy nem tudjuk, hogy menet közben a másik fél mit módosított rajta, mennyiben változott a szöveg, mi az, amit végül majd nekü nk meg kell szavazni. Nos, így nagyon nehéz együttműködni, ha a Kormány az utolsó pillanatban egy olyan tervezetet mutat csak meg nekünk egy ilyen kényes kérdésben - mert egyébként a nemzetközi szerződéseknél nem szokás, hogy a Parlamenttel, illetve a képv iselőkkel ezt ismertetik , egy ilyen kényes kérdésben - mint említettük, egy súlyos nemzetközi konfliktust sikerül talán ezen a módon megelőzni, akkor ezt a szöveget szerencsés lett volna korábban ismertetni. Akkor talán nem fordulhattak volna elő azok a problémák, amelyeket az előbb említettem. Van egyébként benne formai probléma is, nevezetesen az, hogy kitér az anyag arra, hogy minden vízlépcsővel kapcsolatos kérdéssel nemzetközi bírósághoz fordulunk. Ugyanakkor egy későbbi helyen megemlíti, hogy az ide iglenes vízmegosztással nem. Most vagy mindennel oda fordulunk, vagy nem. Látni kell, hogy ennek a kérdésnek a kulcspontja, a sarokpontja az ideiglenes vízmegosztás, nevezetesen azért, mert a jogi kérdésekről döntés születik négyöt éven belül, a Szigetköz ben pedig a táj, az ökológia, az élővilág miatt döntésnek kell születni egy éven belül, többet nem lehet várni. Tehát nekünk, azt gondolom, a szemünk elől le kell venni a szemellenzőt, és látni kell, hogy mire Hágában döntés lesz, addig a Szigetközben már döntés lesz, és a Szigetközben megoldást kell keresni. És ez az a pont, ahol egyébként a Kormány az elmúlt években nem tette meg azokat a lépéseket, amelyeket megtehettek volna, nem állt meg az az érv - amit én mindannyiszor visszautasítottam , mely szeri nt barátságtalan lépés lett volna, ha felmondjuk a szerződést korábban. (17.10) Nem lett volna az, hiszen '92ben felmondtuk, mégsem mondta senki barátságtalannak. Azt mondták: jogtalan. Természetesen egy szerződés felbontására azt lehet mondani, hogy jogt alan vagy jogos volt. Tehát fel kellett volna mondani a szerződést - egyértelműbb helyzet lenne ma már. Mindamellett nem mertük mi felbontani, de a szlovákok megtették a legdurvább beavatkozásokat, és még ma is képesek arra, hogy a londoni egyezménytől füg getlenül, EKajánlástól függetlenül nem veszik be sem a 95%os vízmegosztást, sem a 60%os vízmegosztást. Kérdezem én önöktől képviselőtársaim: ezek után várhatjuke, hogy egy különösebb jogkövetkezmény nélkül lévő vízmegosztás szerepel a külön megállapodá sban - ezek után mit fognak a szlovákok elfogadni tőlünk, hány százalékot? S azt látni kell, hogy a 6065%nál kevesebb vízzel a Szigetköznek vége van. Hat évig ezt az állapotot nem lehet fenntartani. Itt jön a Kormánynak a következő mulasztása, és sajnos ebben az esetben erről beszélni kell, mert nehogy úgy tűnjön, hogy ugyanaz a felelősség illet bennünket, és ezért kell visszakanyarodnom nekem is: hol van az a szerződés, amelyet két országgyűlési határozat alapján a Kormánynak el kellett volna készíteni a '77es szerződés módosítására?
