Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 26. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti, a bős-nagymarosi tervvel kapcsolatos vitának a Nemzetközi Bíróság elé terjesztéséről Brüsszelben, 1993. április 7-én aláírt különmegállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javasla... - ELNÖK (Szabad György): - CSÉPE BÉLA (KDNP)
1829 megépít ése visszafordíthatatlanul tönkreteszi a Szigetköz környezetét, vízkincsét, és ez egy olyan helyzet lenne, amelyet mindenképpen el kell kerülni. Engedjék meg, hogy úgy fogalmazzak: ismeretes, hogy a volt Szovjetunió területén 24 atomreaktor van, amely nem biztonságosan működik, legalábbis megkérdőjelezhető a működése, és nagy probléma ezeknek a biztonságossá tétele. Nos, ez a téma ugyan nem az atomenergia területére tartozik, de mégis azt mondanám, ez is egy olyan fajta időzített atombomba, amely itt ketyeg , tönkreteszi az emberi környezetet, és ugyanakkor egy politikai bombának is tekinthető. Azt hiszem, ez a párhuzam nem túlzás. Amikor pár éve én azon a területen jártam, egy ottani magyar lakos szó szerint azt mondta nekem, hogy nem kell ide atombomba, néz zek szét: az egész környezetet már, mint egy atompusztítás alapján, tönkretették. Tehát azért nem érzem túlzásnak ezt a hasonlatot. A jelenlegi konkrét helyzetre rátérve, engedjék meg, hogy röviden rámutassak arra, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében szereplő megegyezés, megállapodás, amely az átmeneti vízgazdálkodási rendszerrel kapcsolatos tárgyalást kötelezővé teszi, számunkra ez ennek a szerződésnek az egyik legfontosabb eleme, amely mellett mindenképpen ki kell tartanunk. Tulajdonképpen a magyar diplomácia eredményes működése következtében egy olyan alávetési nyilatkozattal állunk szemben, amelyben most már a szlovák fél kötelezve van arra, hogy az átmeneti vízgazdálkodási rendszerben számunkra is elfogadható módon biztosítson vizet az ÖregDunába. Én telje sen megértem mindazokat a felvetéseket, amelyek más nemzetközi fórumokra is akarják irányítani a figyelmet. Ezzel kapcsolatban az a véleményünk, hogy - amint már hallottuk az alkotmányügyi bizottság részéről - a ratifikálási eljárás sohasem járhat módosítá ssal. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy valóban szükséges az egyéb csatornák igénybevétele is, nem tartanánk azonban szerencsésnek azt, hogyha ezt a ratifikálást összekötnénk azzal, hogy csak akkor ratifikálja a magyar Parlament ezt az alávetési nyilatkozatot, ha egy időben megtörténik más fórumokhoz való fordulás is. A magunk részéről azt javasoljuk, hogy valóban törekedni kell arra mind a környezetvédelem szempontjából, mind egyéb szempontból, hogy más fórumok is foglalkozzanak ezzel, azonban ezt a lépést megf elelő módon be kell iktatni a diplomáciai naptárba, mert szerintünk ez együtt nem lehetséges. (16.20) Úgy is hangsúlyt helyezünk arra, hogy itt fejeződjék ki mindenképpen az, hogy a Dunának az elterelése a Cvariáns megépülésével a párizsi békeszerződés me gsértését jelenti, ami nagyon komoly nemzetközi esemény. De ennek a fölvetését mi a később benyújtandó keresetlevélben javasoljuk ennek az eljárásnak a kapcsán. Mert ez az alávetési nyilatkozat nyilván jogilag határozza meg annak a módját, mikéntjét, hogy a Hágai Bírósághoz miképpen fordulunk, és mit jelent az eljárás. Ahhoz mindenképpen ragaszkodunk, hogy a keresetlevélben legyen lerögzítve a párizsi békeszerződés megsértése. Ugyanakkor valóban halaszthatatlan a Szigetköz környezetvédelmi helyzete, és amen nyiben a 4. cikk első bekezdése alapján a szlovák fél részéről a legkisebb probléma mutatkozik az átmeneti vízgazdálkodási rendszer megoldása területén - mert ez esetleg várható , erre hívjuk fel a figyelmet, mi a magunk részéről akkor, és megfelelő diplo máciai módon előkészítve javasolnánk a fellépést esetleg a Biztonsági Tanácshoz, az ENSZhez vagy különböző nemzetközi fórumokhoz, sőt még azt is fölvetjük, hogy a határok megsértése ügyében - ismét hangsúlyozom - alkalmas időpontban, amikor végképpen szük séges, akkor a párizsi békeszerződést megsértse az olyan tény, amelyet a békeszerződést aláírók elé kell terjeszteni. Tehát összefoglalva: ezt az alávetési nyilatkozatot mi ebben a szomorú folyamatban a magyar diplomácia sikerének tartjuk, hiszen sokáig ha llottuk, hogy a szlovák fél hallani sem akar erről. Most ezen az úton tovább kell mennünk.