Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 26. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti, a bős-nagymarosi tervvel kapcsolatos vitának a Nemzetközi Bíróság elé terjesztéséről Brüsszelben, 1993. április 7-én aláírt különmegállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javasla... - ELNÖK (Szabad György): - TÓTH-KURUCZ JÁNOS, a dunai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - SZÉL PÉTER, DR. a külügyi bizottság előadója:
1823 hiszen ez most a mi döntésünktől is függ , ez lekerül szintén ilyen formában a politikusi érvrendszerről, tehát a határokon túli magyarság részéről, és a viszony, a szlovákottani magyar, illetőleg a szlovákitteni magyar viszony is egy olyan problémától tehermentesül, amely az ottani magyarság helyzetének a rendezésére folytatódó és folytatandó tárgyalásokat is megkönnyíti. Tehát itt állunk az előtt a döntés előtt, h ogy támogatjuke vagy sem ezt a bizonyos határozatot. Számos érv és megjegyzés hangzott el magának az alávetés szövegének az ismeretében a szöveg kritikájaként, túl puhának tartva ezt a határozatot. Túl puhának tartva azért, mert hiányolják belőle azokat a hatásos és határozott érveket, amelyeket a magyar fél ez idáig hangoztatott, részben hivatalos, részben nem hivatalos megnyilatkozásai során, hiányolják azokat az egyértelmű megfogalmazásokat, amelyekről mi úgy gondoljuk, hogy ez teljes egészében alátámas ztja a magyar igazat, a magyar félnek az igazát. Itt szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét ezzel kapcsolatosan, hogy ez az alávetési nyilatkozat, amennyiben a Parlament elfogadja, csak egy lehetőség. Egy lehetőséget teremt a továbblépésre. És hogy en nek az alávetési nyilatkozatnak mi lesz a tényleges tartalma, tehát hogy mi lesz az, amiről a Hágai Nemzetközi Bíróság dönteni fog, az majd egy később megírandó, illetőleg már kidolgozás alatt álló úgynevezett keresetlevélben lesz benne, mely nem másfél ol dalból fog állni, hanem több száz oldalból fog állni, amelybe már egyértelműen beleférnek, és bele is kell, hogy kerüljenek azok az érvek, amelyek nyilván egy másfélkétoldalas határozati javaslatba nem kerülhetnek bele. (15.50) Tehát ez csak egy lehetőség . Egy olyan fontos lehetőség, amellyel a külügyi bizottság véleménye szerint és személyes véleményem szerint is élnünk kell. Azonban valóban tény - és ezt a külügyi bizottság is megállapította , hogy bizonyos garanciális problémák, bizonyos garanciák nem kerültek oly mértékben bele ebbe a nyilatkozatba, mint ez súlyuknál fogva fontos lett volna. Ilyen alapvetően a 4. cikkellyel kapcsolatosan az úgynevezett átmeneti vízgazdálkodási rendszer, illetőleg ennek a határidejére vonatkozó megállapodás. Határidő ug yanis ebben erre nincs. Márpedig, hogy miféle átmeneti vízgazdálkodási rendszer jön létre, és főleg, hogy ez mikor jön létre, ez nemcsak a két ország közötti kapcsolat és viszony, jövőbeni viszony szempontjából érdekes. Ennek igen szigorú gazdasági, magyar belpolitikai gazdasági racionalitása is van. Ugyanis nem mindegy, hogy a magyar Kormány hány millió forintot lesz kénytelen a Szigetköz vízellátásának a biztosítására elkülöníteni és arra fordítani, hiszen nyilván annak ismeretében, hogy mikor és menynyi víz megy a Dunába, kell a magyar szakértőknek az erre vonatkozó számításait megkérni. A külügyi bizottság rendkívül fontosnak tartja, hogy a magyar Kormány ebben mielőbb jusson megállapodásra, illetve, hogyha megállapodás nem lehetséges, akkor a külügyi bi zottság emlékezteti a magyar Kormányt arra a nyilván általa is tudott tényre, hogy Londonban a londoni megállapodás keretében erről már szó volt, és a londoni megállapodás keretében, habár csak lábjegyzet formájában is, de bizonyos számok - amelyek már nem tarthatók - aláírásra kerültek, illetőleg megállapításra kerültek. Ezt egy olyan "kályhának" tartotta a bizottság, amelytől végszükség esetén el lehet ismét indulni, illetőleg amelyikhez eredménytelen vagy látszólag eredménytelen, elhúzódó tárgyalások ese tén vissza lehet térni. A bizottság még egy kérdést igen fontosnak tart megemlíteni, amely ugyan nem tartozik ebbe a dokumentumba, és nem is támogatja, hogy ebben a dokumentumban megjelenjen, azonban mindenképpen a kérdéskörhöz tartozik, és ez a nagymarosi körgát, illetőleg a nagymarosi körgát elbontásának a kérdése. Hiszen erről már a kilencvenes évek elejétől születtek határozatok, születtek tervek. Sok tíz, sok százmillió forint lett a körgát fenntartására és a hajózóút biztosítására költve, és gyakorla tilag - ismereteink szerint - most egy olyan helyzet alakult ki, amelyben már ugyan vannak bizonyos elképzelések, hogy mi fog történni, csak éppen senki nem tud semmiféle pénzügyi, erkölcsi, anyagi garanciát adni ahhoz, hogy ez meg is fog történni, tehát g yakorlatilag megvalósul a körgát elbontása.
