Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 20. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
1751 A perifériák nem korlátozódnak a szó szoros értelmében vett földrajzi peremekre, hanem az ország belső térségeiben is fellelhetőek. Nem vitatható, h ogy a kormányzat a különböző támogatások bonyolult rendszerét működteti. Megítélésem szerint érzékeny a területi problémák iránt, amit a kihelyezett kormányülések, megyei programok és annak következményeként támogatások jeleznek. Mégis úgy tűnik, hogy a pi acgazdaság viszonyai között talán az eddiginél is összehangoltabb és hatásosabb regionális politikára van szükség. A fentiek alapján kérdezem tehát, hogy mit tesz a kormányzat az eredményes területi politika kialakítása céljából. Köszönöm szépen. (Taps.) E LNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter úr válaszol. Átadom a szót. Dr. Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válasza GYURKÓ JÁNOS, DR. környezetvédelmi és t erületfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A területi folyamatok értékelését hallhattuk Vékony Miklóstól, amelynek kapcsán végül is átfogó kérdést tett fel a Kormány regionális politikájáról. A terü leti politika kialakításához a területi folyamatok pontos diagnózisa kell, mert enélkül nem lehet a beavatkozások irányát meghatározni. Ezért a KTM elkészítette az országos területrendezési keretterv területi folyamatokat elemző kötetét, amelyre a képvisel ő úr is alapozta megfigyeléseit. Ugyanakkor a kutatók olyan térbeli folyamatokat is feltártak, amelyek kezelése távol esik a regionális politikától, és nem kormányzati, hanem inkább önkormányzati feladat. Ilyen például a városon belüli szegregáció. Vitatha tó a válság szétterülésének folyamata is, amely az írott anyagban szerepelt. A képviselő úr által lefestett térbeli differenciálódás részben ellentmond ennek. Egyes jelenségek terjedése - mint pl. a munkanélküliség - a fejlettebb térségekben még nem teszi okvetlenül indokolttá a válság szó használatát. A munkanélküliség lehet a válság jele, de bizonyos körben lehet az átalakulás jele is. Csak azokban a térségekben indokolt a válságtérség kifejezés használata, ahol megvannak a válság alapjai egyszerre a gazd aságban, a gazdasági és társadalmi szerkezetben. Magyarországon többszörös egyenlőtlenségi rendszer alakult ki a területi folyamatokat tekintve. Létezik a főváros és a vidék közötti polarizáció, Nyugat- és KeletMagyarország között is, városok és körzeteik között, sőt egyes városokon belül, s a területi folyamatok igen sokrétűek, nehezen befolyásolhatók, és egy kormány sem vállalhatja a területi egyenlőtlenségek teljes megszüntetését. Ez tulajdonképpen elméletileg is lehetetlen, hiszen egy piacgazdaságban a területi folyamatokat elsősorban a reálszféra mozgásai, a gazdaság és a társadalom autonóm szereplői határozzák meg. Ugyanakkor a Kormánynak a káros gazdasági és társadalmi hatások mérséklése érdekében befolyásolnia kell a területi fejlődést. Ezt az eddig i gyakorlatban is igyekeztünk érvényesíteni. A hatásos regionális politika kialakítása ügyében a képviselőtársam kérdésével kapcsolatban bizonyos illúziókat ezért el kell oszlatni. Senki ne várja rövid távon a kiegyenlítő politika látványos eredményeit, ug yanis a szocialista rendszerben a központosító fejlesztéspolitika hatására torz demográfiai, társadalmi és gazdasági struktúra alakult ki, az elmaradottság, a területi egyenlőtlenségek még évtizedekig jelentkezni fognak. Amit ígérhetünk, az inkább aktív re gionális politikának nevezhető. Az aktív területi politika kialakításának lényeges eleme volt már eleve a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium létrehozása, mely tulajdonképpen teljesen új intézmény a magyar közigazgatásban, s a hosszú távú é rdekek érvényesítését hivatott szolgálni ágazati és területi érdekek összehangolásával.
