Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZILI SÁNDOR (MSZP)
173 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kérem, foglalják el a helyüket az ülésteremben, folytatjuk a munkát! Soron következik a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítását indítványozó törvényjavaslat általános vitájának folytatása, illetve lezárása. Az előterjesztést 7234es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Kérem, aki felszólalni szándékozik, jelezze! Elsőként megadom a szót Szili Sá ndor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Szili Sándor (MSZP) SZILI SÁNDOR (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr. "Ha majd minden rabszolga nép jármát megunva síkra lép, pirosló arccal és piros zászlókkal… (Zaj.) … és a zászlókon eme szent jel szóval: Világszabadság …" Tisztelt Országgyűlés! Közismert, hogy Petőfi Sándor írta e sorokat. Vajon miért volt fontos számára a vörös zászló, vajon miért éppen e jelkép dicsőítésével buzdított hősiességre, s jövendölte meg halálát? A pontos választ meg se m kísérlem megadni, de gondolom, nem feltételezte, hogy valamikor is össze lehet mosni a világszabadság eme magasztos jelképét az emberiség elleni bűnnel. E zászló volt a jelképe megannyi haladó mozgalomnak - köztük a munkásság harcainak, amelyekkel a polg ári világ által is méltányolt emberi jogokat követeltek maguknak. Még azok is tisztelték e lobogót, akik a munkások verejtékén gazdagodtak meg. Tisztelt előterjesztő Képviselőtársaim! Nagyon kétséges az az egybemosás, amit önök a törvénymódosításuk indoklá sában felhoztak. Vajon miféle szándékot jelezhet ez? Legalábbis felvetődik az emberben, hogy tulajdonképpen nem is a fasiszta, nyilas jelképek betiltásáról van szó, hanem - felhasználva ürügyként az adott szituációt - likvidálni akarják a munkásság mozgalm ához kötődő jelképeket, amelyek szalonképességét még a nyugati demokráciákban sem vonják kétségbe. Nem tudom, így vane vagy sem, de azt tudom, hogy vannak, akiket igazából nem a fasiszta jelképek idegesítenek. Ők azok, akik nem érzik át, hogy valójában or száguk nemzetközi hírnevét a sok helyütt és nyilvánosan feltűnő náci jelképek, a fasiszta ízű politikai megnyilatkozások rontják - s mindezt tetézi az, hogy e jelenségektől csak ímmelámmal határolódik el a koalíció. Nyilván közrejátszik ebben az is, hogy sokan nem jobboldali, hanem baloldali veszélyt látnak - érthető okokból, ellenindulatokat táplálva a múlt rendszer iránt. De hát elvakultságot és felületes társadalomszemléletet tükröz az, ha valaki a magát munkáshatalomnak nevező múlt rendszer miatt a mun kásságon akarja elverni a port - egyebek mellett jelképeinek betiltásával! Uraim! Nem a munkások voltak a haszonélvezői az előző rendszernek, nem nekik jutottak a társadalmi ranglétra felső fokai - viszont a munkások vállát nyomja az a teher, ami a rendsze rváltással jár, hisz' naponta kell szembenézniük az elszegényedéssel, munkahelyük elvesztésének lehetőségeivel. Tisztelt Képviselőtársak! A történelem során használt jelképek túlnyomóan a különféle foglalkozásokhoz kötődnek: az írót a toll, a színészt a ke ttős álarc, a bányászt a csákány jelképezi; a parasztot a sarló, a munkást a kalapács… Persze, tudjuk, hogy a kettő együtt már mást is jelent: sokaknak az elmúlt évtizedek szörnyűségeit; nekem emellett azt, hogy egy rendszer, a dolgozó emberek jelképeit fe lhasználva, rájuk hivatkozva követte el azokat. És ez is szörnyű. Mint ahogyan az is az lenne, ha emiatt betiltanánk a sarlót és a kalapácsot … Bár még ebben az esetben is reménykedem abban, hogy mint szerszámokat, továbbra is használják majd őket. Elhangz ott itt, a Parlamentben, hogy az úgynevezett bolsevik szimbólumok szerepelnek több olyan állam címerében, amelyekkel Magyarország széles körű diplomáciai, politikai, gazdasági kapcsolatot tart fenn. Én is csak erősíteni tudom az aggodalmat, hogy e jelkép b etiltása, a jelképek betiltása és a tilalom következetes betartása nem okoze majd bonyodalmakat.
