Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - NAGY-BOZSOKY JÓZSEF, DR. (MDF)
1691 megalkotása. A törvénytervezet 14 helyen rendelkezik úgy, hogy fontos kérdésekben a Magyar Orvosi Kamara al apszabálya szerint dönt. Ugyanilyen fontos jog az orvosi kamara legfőbb testülete számára az etikai statútum megalkotása, tehát a rendkívüli jelentőségű erkölcsi önkontroll alapjának megteremtése. A továbbiakban 7 olyan pont következik, amiben a Magyar Orv osi Kamarának egyetértési, véleményezési, illetve ajánlási jogköréről van szó. Ezekről azért kell néhány szót szólni, mert igazából nem kodifikált jogi kategóriák. Használatuk tehát bizonyos fokig értelmezés kérdése. Azt le kell szögezni, hogy egyik sem vé tójog. A legerősebb az egyetértési jog, ami, úgy gondolom, azt jelenti, nem kérik ki az orvosi kamara egyetértését, és úgy hozzák meg a döntést, az jogszabályellenes. Ha az egyetértés nem jön létre megfelelő alkutárgyalás után, és a döntést meghozzák, úgy az jogszerű, de szakmai és politikai értelemben hibás. Ekkor a döntést hozó fél egyedül felelőssé válik. A véleményezési jog azért gyengébb, mert nem foglalja magában az alku kötelezettségét. Ha nem kérik ki a véleményt, az is jogszabályellenes, viszont ha kikérték, a döntéshozó nem köteles figyelembe venni, s így felelőssége is kisebb. Az ajánlásnál pedig az arra jogosult döntési alternatívát kínál csupán, így tehát még kisebb a döntéshozó felelőssége. Egyetértési jogot mindössze két esetben kínál a tervez et: az egészségügyi biztosítás és az orvosok közötti általános szerződési feltételek kialakításában és a külföldön szerzett diplomával Magyarországon korlátozott ideig végezhető orvosi tevékenység kérdésében. (20.10) Ezek közül az utóbbi a kevésbé fajsúlyo s kérdés. Viszont az orvosok tevékenységére és anyagi helyzetére közvetlenül kiható jogszabályok megalkotásával, továbbá az egészségügypolitika orvosi tevékenység szervezete és működése alapvető fejlesztésének irányát illetően, nézetem szerint a véleménye zési jog helyett egyetértési jog illetné meg a Magyar Orvosi Kamarát. Tisztelt Országgyűlés! Végül a törvénytervezet alapkoncepcióját illetően nézeteimet az alábbiakban foglalom össze: 1. Az orvostársadalom saját érdekeit nem érvényesítheti önző módon, han em kizárólag a közérdekkel összhangban. 2. Az orvosi kar legalapvetőbb érdeke erkölcsi és szakmai színvonalának minél magasabbra emelése, mert ennek alapján kap elismerést a társadalomtól. 3. E legfőbb érdeke felett csak úgy őrködhet, ha a maga által felál lított normák betartását biztosítja. Ezt szolgálja a kötelező tagság elve. 4. A Magyar Orvosi Kamara jogosítványait a tervezetthez képest lehet bővíteni, mert a törvény elég biztosítékot nyújt arra, hogy a Kamara ne hatalmi, hanem valóban önkormányzati és érdekképviseleti szervezet legyen. Hölgyeim és Uraim! E törvénnyel a Parlament egy újabb lépést tesz közéletünk egy nagyon fontos területén, a civil társadalom megteremtése felé. Kérem ezért, hogy a tervezet alapkoncepció it megtartva, a szükséges módosító indítványokkal kiegészítve fogadják el a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényt. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a szót dr. NagyBozsoky József képviselő úrna k, Magyar Demokrata Fórum, és utána miniszter úrnak is, mert megjelent a neve a monitoron. Felszólaló: Dr. NagyBozsoky József (MDF) NAGYBOZSOKY JÓZSEF, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Sokadik változatban, számtalan egyeztetés és vi tafórum után került a Parlament elé a Magyar Orvosi Kamaráról szóló 8856os számú törvénytervezet.
