Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - A büntethetőség elévülésének értelmezéséről szóló elvi állásfoglalás általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - DÉNES JÁNOS (független)
170 Ez önmagában is ütközik az Alkotmánybíróság 11/ 1992es határozatának 5. és 6. pontjával. További alkotmányellenes részek álláspontom szerint a következőek még: A büntetőeljárás felsorolt szabályainak megváltoztatásával sérti az Alkotmány 2. §ának (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét. A jogállam alapvető eleme a jogbiztonság, és az megköveteli a jogalkotótól, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatók és a norma címzettjei számára a büntetőjogban is előre láthatók legyene k. A büntetőeljárási szabályok olyan megváltoztatása, amely a korábbival ellentétben a múltban elkövetett cselekményre nézve lehetővé teszi a büntetőeljárás lefolytatását, sőt esetleg a büntetés kiszabását is, mindenképpen sérti ezt a kiszámíthatóságot és az előreláthatóságot. Ugyanígy elfogadhatatlan a javaslatnak az a része, amely kötelezővé teszi a bűnügyi költség és lehetővé az elkobzás, illetve a polgári jogi igény feletti döntést. Ez a szabályozás ugyanis olyan hátrányos helyzetbe hozza a terheltet, a mi lényegében felérhet egy büntetőjogi büntetéssel is, annak ellenére, hogy cselekménye miatt elévülés következtében már nem büntethető. Ez a szabályozás egyértelműen sérti a méltányos eljáráshoz való jogot. A jogbiztonságot sérti az a rendelkezé s is, amelynek értelmében a javaslatban foglalt rendelkezéseket 1995. december 31e napjáig megindított büntetőügyekben kell alkalmazni. A 7165ös szám alatt benyújtott javaslat álláspontom szerint ugyancsak sérti az alkotmányos rendet. A javaslat ugyanis nyílt és - mondhatjuk - durva beavatkozás a bíróságok feladatkörébe, és ezáltal ellentétes az Alkotmány 50. § (3) bekezdésével. Ez az Országgyűlés elvi állásfoglalása a hatalmi ágak közötti egyensúly megbontását jelentené. Az Országgyűlésnek joga van ahhoz , hogy törvényt törvényben értelmezzen, az azonban egészen nyilvánvalóan ellentétes a jogalkotási törvénnyel is, hogy ilyen módon avatkozzon be a jogalkalmazói munkába. Az elvi állásfoglalás elfogadásának súlyos következményei lennének és érdemben ellentét es volna az Alkotmánybíróság korábbi döntésével, hiszen ez az állásfoglalás alapozná meg a politikai okból nem üldözött bűncselekmények elévülésének nyugvását. Egyébként pedig tartalmilag sem fogadható el az állásfoglalás, s nem igazán érthető az állampolg ársági jogegyenlőségre visszavezetése az elévülés nyugvásának. Összefoglalva tehát a két javaslattal kapcsolatban: a Zétényi Zsolt és társai által beterjesztett mindkét javaslat mind tartalmilag, mind formailag elfogadhatatlan, álláspontom szerint. Követik azt az irányvonalat és szellemet, amivel a beterjesztő már másfél évvel ezelőtt is próbálkozott, és amit az Alkotmánybíróság tavalyi döntése alkotmányellenesnek minősített. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalról.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szól ásra következik Dénes János független képviselő. Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr, köszönöm a szót! Engedje meg, hogy hivatkozzam elnök úr azon felszólítására, hogy legutóbb, amikor a Ház e tárgyban határozatképtelen vo lt, ügyrendi javaslatot tettem, és az elnök úr annak a későbbi időpontban való megismétlésére kért fel. Tekintettel arra, hogy a Ház ismételten tüntető módon határozatképtelen, nincs módom ezt megtenni, de azért sincs módomban megtenni, mert a házbizottság intelmei révén az Országgyűlés főtitkára szakszerűen értesített, hogy ez nem is illik az általános vita szakaszában, így a magam részéről a döntésemet elhalasztom a részletes vitára az ügyrendi kérdést illetően. Ellenben engedje meg az elnök úr, hogy egyp ár percre igénybe vegyem a tisztelt Ház jelen lévő tagjainak a türelmét, valamint az elnök úr türelmét is! Tekintettel arra, hogy Schiffer János képviselő úr igen gyakran hangoztatta az Alkotmánybíróság szót, és azt a csodálatos megállapítást tette, hogy j ogállamot nem lehet létrehozni jogállam ellenében, eme éles példával bizonyította, hogy Magyarországon alkotmányjogi válság van, miként napirend előtti felszólalásra, amit az alkotmányügyi bizottság elnöke tett meg, reagáltam arra, hogy még a
