Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOCSENDA ANTAL (FKgP)
1684 A jelen törvényjavaslat esetében - az ala pszabály ismeretének hiányában - nem válaszolható meg az a kérdés, hogy az mennyiben felel meg a törvényjavaslatban foglaltaknak, és azzal valóban minden tételében tolerále. A harmadik kérdés: a jelen törvényjavaslat megfelelőe, tartalmazzae a szakma és a társadalom részére egyaránt fontos, kitűzött feladatait és működésének szükséges garanciáit? A kérdés lényegi részének megválaszolásához - mint nem szakember - szükségesnek véltem időbentérben különböző kamarai konstrukciókról tájékozódni, ebben termés zetesen az orvosi kamarákról is. Időrendi sorrendben: az 1868as győri kereskedelmi és iparkamara megjelenésétől, az 1936os magyar orvoskamarai törvényen át egész 1992ig. Ezekben a külföldi kamarák is szerepelnek. Azzal a céllal hozok fel egykét kivonat os példát, hogy ezzel illusztráljam a jelen törvényjavaslatban foglaltakkal a hasonlóságokat, a különbözőségeket. Például a győri kereskedelmi és iparkamara 1868as törvényi szövegéből: a különböző bizottságok között nyugdíjbizottság is szerepel, könyvtára t tart fenn, szaklapokat járat, különféle juttatásokat, például lakást is biztosít. A Magyar Gazdasági Kamara 1989ben feladatait 28 témakörben sorolja fel, szolgáltatásait két témakör 20 pontjában nevesíti, nemzetgazdasági kapcsolatait 15 pontban jelöli m eg, információs tevékenységét dia- és videofilmtára biztosítja. A Magyar Közigazgatási Kamara célkitűzései, törekvései című tanulmányában dr. Szabó Lajos a következőket írja, idézem: Nem egy szervezet léte adja a tekintélyt a tagjainak, hanem fordítva, a t agok tekintélye, tenni akarása kölcsönöz egy szervezetnek méltóságot. Nézzük a külföldi helyzetet! Európa államaiban orvoskamarák és orvosszövetségek működnek. Ahol orvosi kamara működik, ott a kamarai tagság kötelező. Európában tíz ilyen ország van. Orvos szövetség 23 államban van. Ahol a tagság önkéntes - például Németországban , a kötelező tagságú orvoskamara mellett több orvosszövetség működik, önkéntes tagsággal, a szövetségek általában szakmai jellegűek. Főbb tevékenységeik körében kiemelten szerepel a szakorvosképzés, a továbbképzés. (19.40) A biztosítói orvosok szövetsége szerződést köt kórházakkal, orvosokkal, fogorvosokkal, gyógyszerészekkel. Az egyes orvosi szövetségek ingyenes önálló újságot jelentetnek meg, melyet valamennyi orvos ingyen kap. Az egészségügyi rendszerük érdekességei közé tartozik a szabad orvosválasztás. Valamennyi orvos, körzeti és szakorvos szabadon választható. A szakorvoshoz a beteg közvetlenül is fordulhat, s valamennyi kezelőorvosnak joga van táppénzre kiírni a beteget. Vala mennyi orvosnak joga van kórházba utalni a beteget. A kórházon belül a főorvos jóváhagyásával szabad az orvosválasztás. Valamennyi orvosszövetség tagdíja levonható az adóból. Az európai orvoskamaráknak közös feladata a szakmai érdekvédelem, a továbbképzés, a kamara tagjai részére szociális intézmények létrehozása, béralkuban való részvétel és egyéb érdekvédelmi tevékenység. Külön kiemelésre méltó az osztrák orvosi kamaratörvényben az, hogy ajánlásokat tesz a környezetvédelmi minisztériumnak, és azzal szoros kapcsolatot tart fenn. Kétségtelen, hogy a múlt és a külhon tanulmányozása fontos, de a jelen gazdasági helyzetünkkel, szellemi és anyagi eszköztárunkkal itt és most kell számolnunk. Ugyanakkor gondolnunk kell a jövőre, hiszen egy kamarai törvény a jövőne k is kell szóljon. Az Európai Közösség országaihoz való felzárkózáshoz szükséges és fontos, hogy azok kamarai szabályzatához próbáljunk igazodni.
