Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának szónoka:
1678 Mégis azért szólok hozzá, nemcsak, hogy ez t bejelentsem, hanem hogy érzékeljük, körülbelül miről van szó. Most döntünk az ország legnagyobb beruházásáról az elmúlt három év tekintetében. 1990es árakon több mint 40 milliárd forint az a döntés, amit most meghozunk, és úgy tűnik, hogy '93ban ez 70 milliárdhoz közelít, a folyó árakon a beruházás nagysága feltételezhetően jóval meg fogja haladni a 100 milliárd forintot. Erről döntünk. Ez a beruházás szükséges. Azért szükséges, mert a korábbi ellátási kapcsolatok felbomlottak, bizonytalanná váltak, val óban az ország perspektivikus stabilitása igényel egy tartalékolási, készletezési megoldást. De fel szeretném hívni a figyelmet rá - nemcsak az önökét, hanem azokét is, akiket nem túlzottan érdekel, hogy ez a készletezési téma micsoda , hogy ekkora beruhá zás kérdésében vagyunk kényszerdöntési helyzetben. - Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. megadom a szót Kósa Lajosnak, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja szónokának. Felszólaló: Kósa Lajos a FIDESZképviselő csoport nevében KÓSA LAJOS, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának szónoka: Köszönöm, Elnök Úr. Lényegében két rövid megjegyzést szeretnék tenni az általános és részletes vitához, amit így - tekintettel arra, hogy az eljárás kivételes ügyrend ben történik - együtt ejtünk meg. Az egyik az, hogy az első vitán, ami a gazdasági bizottságban folyt - erről Rudics Róbert különben megemlékezett , világosan kiderült, hogy a törvényjavaslat tartalmával és céljaival mindegyik párt egyetért; legalábbis mi ndegyik párt képviselője, aki a vitában a gazdasági bizottságban részt vett, egyetértett. Kifogások nem is a célokkal szemben fogalmazódtak meg, hanem az volt a probléma, hogy ez a törvényjavaslat meglehetősen régi. Másfél éve készen volt, így aztán olyan megfogalmazásokat alkalmazott sok helyen, amelyek ma már nem illeszkednek a jelenlegi jogi szabályozáshoz; példának okáért importengedélyről beszélt a kőolajimportőrök esetében, miközben azóta ez a tevékenység tevékenységiengedélykötelezett lett. Ezért a szóhasználattal voltak problémák, és ez nemcsak a szóhasználatban jelentkezett, hanem a jogi megfogalmazásokban, a jogi keretekben. Ezért javasolta a gazdasági bizottság a minisztérium képviselőinek, hogy dolgozzák át ilyen szempontból is, modernizálják a törvényjavaslatot. Másrészt a törvényjavaslatban néhány olyan megoldást javasolt az előterjesztő, amelyik ravasz módon próbálta megfogalmazni a törvényben egyébként kétségtelenül meglévő tyúktojás problémát, nevezetesen, hogy aki rendelkezik ilyen tevéken ységi engedéllyel, az csak úgy rendelkezhet, ha már tagja ennek a szövetségnek, viszont csak az lehet tagja a szövetségnek, aki ilyen engedéllyel rendelkezik. Erre rossz megoldást találtak, tehát ezt felül kellett vizsgálni. Azt gondolom, el lehet mondani, hogy itt viszont a mostani szövegben a gazdasági bizottság feltalálta a tyúk és tojás problémát. Akit részletekben érdekel, az elolvashatja, egyébként pedig Rudics Róbert kiválóan elmondta az ezzel kapcsolatos megoldást. Lehet, hogy ez sem tökéletes, de s okkal megnyugtatóbb. A másik, amit ezzel kapcsolatban el szeretnék mondani: az viszont egy jóval lényegesebb kritika, viszont nem az előterjesztőt - már az Ipari Minisztérium személyében - érinti, henem inkább kritikája, és nem is kis részben, a Kormány tö rvényalkotási programjának. Arról van ugyanis szó, hogy a törvényjavaslat alanya nyilvánvalóan egy közjogi társaság. Nem lehet ezt más társasági formába beszuszakolni, mert ez a szövetség olyan speciális tevékenységet folytat, amelyre nem lehet a Ptk.ban vagy a Gt.ben jelenleg megfelelő megoldásokat kihámozni. A Kormány különben ezt érzékeli is, hiszen a nonprofit szabályozásról szóló tervezetek, a közjogi társaságokról szóló tervezetek, de még a közalapítványok is, tudjuk, hogy a Ház előtt vannak abban a tervezetben, amelyet a Kormány benyújtott, és a Ptk. módosítását kéri a Parlamenttől. Ugyanakkor mi megfogalmaztuk azt a kritikát, hogy ezekre a jogi intézményekre jóval korábban lett volna szükség. Most nem szeretnék itt a tárgytól nagyon elkalandozni, c sak éppen a ma reggeli vagy kora délutáni eseményekre utalni. Többször felvetődött már mind a költségvetési vitákban,
