Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A helyi önkormányzatok folyamatban lévő címzett és céltámogatásáról, továbbá a támogatási célok 1993. évi rangsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
1670 Amint azt a szakminisztérium képviselői a bizottsági üléseken is említették, ezek a települések a sérülékeny vízbázisok védelmét szolgáló területek közé tartoznak. Tisztelt képviselőtársaim! Hogy miről is van szó tulajdonképpen, és hogy mekkora a veszély nagysága - ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy néhány szakmai észrevételt is felhozzak ebben a v itában. A Szigetköz vízbázisa mára nagyon súlyos veszélyeztetett helyzetbe került. A Duna, amely a dévényi kapun át lép a Kárpátmedencébe, és üledékképző tevékenysége következtében kavics, illetőleg helyenként homokmentes görgetegeket rak le, ez a folyóv ízi üledék közvetlenül a talajréteg alatt kezdődik és 200300 méter vastagságot ér el. Az összefüggő kavicsösszlet nagy mennyiségű vizet tárol, és ez az összefüggő vízzáró réteg ezt a kavicsréteget nem osztja fel, így a talajvíz- és rétegvíztartó nem külön íthető el egymástól. A Duna belevág a talajvíztartóba és így táplálja azt. Ez a rétegbeli felépítés az egész Szigetközre jellemző. A pleisztocén rétegből kitermelhető víz mennyisége és minősége alapvetően a Duna vízállapotaitól, valamint a felszínről, az e mberi tevékenységből származó hatásoktól függ. A szigetközi településeknél a közműves vízellátás a nyolcvanas években indult és 1994re a már korábban is meghatározott program szerint teljeskörűvé válik. Így ez azt fogja eredményezni, hogy megnövekszik a t érségben a vízfelhasználás és ennek következtében akarva, akaratlanul megnövekszik a kibocsátott szennyvíznek a mennyisége. A jó vízadó képességű kavicsösszletben könnyen elszikkasztható a háztartásoknál képződő szennyvíz, amely azonban vízzáró réteg hiány a miatt közvetlenül veszélyezteti a korábban létrejött hatalmas vízbázisokat. Ezt a hatást csökkentette a Dunából a talajvíztartóba kilépő jelentős, úgynevezett szivárgó vízmennyiség, mivel ez hígította a felszínről beszivárgó szennyeződéseket. A Cvariáns üzembe helyezésével előállt vízállapotok, gyakorlatilag vízszintcsökkenés és szivárgóvízelapadás eredményeként azonban lényegesen csökkent a Duna főmedrébe vezetett víz mennyisége, így jelentősen csökkent a Dunából a talajvíztartóba kilépő vízmennyiség, ezzel csökkentve a felszíni szenynyeződéseket hígító szivárgó víz menynyiségét. A szennyező anyagok bedúsulása megkezdődött és folyamatosan tart. A csökkenő szivárgó víz menynyisége miatt a Szigetközben talajvízcsökkenés következett be, a vízbázisoknál a t ermelőkutakban végzett üzemi vízszintmérések kimutatták, hogy azonos vízhozam kitermelése mellett csökkent az üzemi vízszint körülbelül 60 cmrel, tehát a kutak körül a szivattyúzás nagyobb depressziót hoz létre és ezzel megnőtt a felszíni szennyeződés bej utásának a lehetősége ezekbe a kutakba és ezek vizébe. A Szigetköz geológiai felépítése miatt a vízbázisokat biztonságba helyezni csak csatornázással, szennyvizek tisztításával lehetséges. Ennek a megvalósítása vált sürgetővé a dunai vízállapotváltozás mi att bekövetkezett talajvízszintváltozás következtében. A talajvízszintváltozás áramlási irányváltozást is jelent. A vízbázisokra veszélyesek lehetnek a korábbi állapotok alapján az úgynevezett védőidomon kívül eső települések szennyvízei is, mivel a megv áltozott vízáramlási irányok miatt a jelenlegi védőidomhatások már nem igazak, ezeket tehát újra kell értékelni. A térség problémájával az Országgyűlés a nagymarosi munkálatok felfüggesztése óta foglalkozik. Az Országgyűlés határozataiban felkérte a Kormán yt a nagymarosi műhöz közvetlenül nem kapcsolódó tervezett és már folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztések 1995ig történő megvalósítására. E program része a sérülékeny vízbázisú Szigetköz. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés a Szigetköz természe tvédelmi, környezetvédelmi, talajvédelmi és területfejlesztési kérdése tárgyában hozott 62/1992. országgyűlési határozatában felkérte a kormányt, hogy dolgozza ki a Szigetköz rehabilitációs és fejlesztési koncepcióját, amelynek során különös figyelmet kell fordítani a szigetközi vízbázis védelmére.
