Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 19. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A frekvenciagazdálkodásról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1657 Én nem hiszem, hogy komoly cél egy ilyen kinevezési rendszer érvényesítése, és nagyon javasolnám kormánypárti képviselőtársaimnak is, hogy fontolják meg, hogy ne hagyjunk benne a törvényben ilyen alattomos elemeket. Egy harmadik terület, amelyikhez a részletes vitában még hozzá kívánok szólni, ez a törvénynek a műsorszórásra vonatkozó eleme. A vitában már többször elhangzott ebben a Házban, hogy az ellenzék mintha arra törekedne, hogy beemelje a médiatörvény vitáját a frekvenciat örvény hatókörébe. Én azt hiszem, hogy ez egy teljesen téves beállítás, hiszen maga a frekvenciatörvénytervezet, amelyet a Kormány nyújtott be, és amelynek a módosításait is a Kormány kezdeményezte, az magában foglalja a frekvenciagazdálkodáson belül a mű sorszórási célú frekvenciák hasznosítását. Ez természetes, hiszen frekvenciát műsorszórási célra kell használni, ennek megfelelően a törvény nem mehet el a kérdés mellett. Ugye, az Alkotmány a megfelelő paragrafusában azt mondja, pontosabban körülírja, hog y hogyan kell kereskedelmi célú rádió- és televízióengedélyezésről szóló szabályokat alkotni, a Parlament kétharmados többségének részvételével lehet ilyeneket alkotni, és megmondja azt, hogy a nem kereskedelmi, a közszolgáltató televíziózás, rádiózás ter ületén milyen kinevezési eljárásokat kell alkalmazni. Ezzel szemben ebben a törvényben a műsorszórási célú frekvenciák kérdése rendkívül taktikus és ügyes módon megkerüli az Alkotmányban használt szavakat, de az Alkotmányban használt gondolatot nem tudja m egkerülni. A törvényjavaslat 10. §ának (3) bekezdése foglalkozik elsősorban - de ezen kívül még több más hely is érinti - a műsorszórási célú frekvenciák kiosztásának, engedélyezésének kérdésével. Ez a paragrafus a jelenlegi szövegezésében azt tartalmazza , hogy műsorszórási célú engedélyt egy más törvényben meghatározott stúdióengedély alapján kaphat bárki. Ezzel a mondattal az történik, hogy a korábbi, a '86os sajtótörvény alapján kiosztásra kerülő stúdióengedélyek, valamint az e törvény alapján kiosztás ra kerülő frekvenciaengedélyek együttesen helyettesítik azt az eljárást, amelyiket az Alkotmány egyértelműen rögzíti, hogy a kereskedelmi és a közszolgálati rádiózás, televíziózás területén hogy kell eljárni, legalábbis a helyi műsorszóró televízió és rádi óadók tekintetében. Amennyiben helyettesíteni kívánja az Alkotmányban előírt procedúrát ez a szöveg, akkor viszont alkotmányellenes. Más szavakat használunk, de ugyanazt az eljárást rögzítjük más módszerekkel. Tehát ismételten hasonlóan más képviselőtársai mhoz, fel kívánom hívni arra a tisztelt Ház figyelmét, hogy alkotmányellenes törvény alkotására készülünk, amelyik törvény természetesen a későbbiek során feltétlenül Alkotmánybíróság elé kell hogy kerüljön, és hogyha Alkotmánybíróság elé került, én nem lá tok lehetőséget arra, hogy az Alkotmánybíróság érvényben is tartsa ezt a törvényhelyet. Jobb lenne, hogyha a Parlament még a szavazás előtt megkeresné a megfelelő kompromisszumot ebben a tekintetben és erre a kompromisszumra van lehetőség. A szocialista fr akció részéről két változatban adtunk be javaslatokat. Az egyik változatban azt mondtuk, hogy nem szeretnénk azt, hogyha továbbra is érvényben maradna a frekvenciamoratórium, jobb lenne, hogy ha, ahol erre a technikai feltételek adottak, ott a műsorszórás megfelelő körben kiterjedhetne. Ennek érdekében egy olyan eljárási javaslatot tettünk a törvényhez, amely eljárás megfelel annak a szellemnek, amelyről a múlt év végén, a médiatörvény tárgyalása során úgy tűnt, hogy a Ház mindkét fele egyetért. Ez az eljár ás lehetővé tenné, hogy a műsorszórási célú frekvenciák kiosztására hatpárti, illetve parlamenti egyetértéssel, alkotmányos szabályoknak megfelelően kerüljön sor, és ne folytassuk azt a pazarlást, hogy nem hasznosítjuk a műsorszórási célú frekvenciákat.
