Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen címet viselő országgyűlési nyilatkozat (javaslat) részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (MDF)
1627 adott általános fogalmakat úgy taglalja indoklásában, hogy a magyar nemzetiségű személyekkel szemben, a keresztény világnézettel szemben alkalmazott gyűlöletkeltés ellen is fel kell lépni, mivel a magyar- és idegengyű lölet, az antiszemitizmus és a keresztényellenesség egyre gyakrabban fordulnak elő. Melyik oldalra sorolható a hetek által benyújtott javaslat? Egyik oldalra sem. Nézetünk és tapasztalatunk szerint ugyanis mindkét felfogás egyszerűsít. Elméletben leírható, gyakorlatban azonban nem alkalmazható. Ugyanis már a jelképekről folyó parlamenti vita is jól megmutatta, hogy még a konkrét, pontosan megmutatható jelenség, egy jelkép jelentése, egy eszme megjelenítése is számtalan probléma, értelmezési zűrzavar forrása lehet. Úgy látjuk, ma világviszonylatban a társadalmi folyamatokra, eszmékre, történésekre a klasszikus szélsőségkategóriák sok esetben nem alkalmazhatóak. Hosszú példasorok helyett csak kérdezem: a felsorolt fogalmak közül melyik vagy melyek jellemzőek a volt Jugoszlávia területét feldúló háborúkra, az Afrikában nem csillapítható népirtásokra, az Európában történő terrorcselekményekre? Faji, vallási, antiszemita vagy keresztényellenes érzelmek vezérlik azokat, akik már szinte nem is tudják, hogy miért for dulnak egymás ellen? Ki tudná az indítványokban, a javaslatokban megadott valamelyik kategóriába belehelyezni az olimpiai zászló elégetését, az olimpiai eszme és annak képviselője iránti gyűlölködést? A helyzet az, hogy ha az említett indítványok fogalmi r endszerénél maradunk, akkor egyfelől szorosan a múlthoz kötődünk, hiszen nem véletlen, hogy ezen szövegjavaslatokban megtalálható a "felidézi", illetve az "emlékeztető" és az "emlékeztet" kifejezés. Másfelől Európában és azon belül is Magyarország határai közé zárjuk magunkat. Nem véletlen, hogy az említett indítványok taxatíve is megadják e határokat, hivatkozva az európai történelem legsötétebb korszakára, időszakára, illetve Európára és Magyarországra egyaránt. A javaslat tárgyát illetően azt kell belátn unk, a szélsőség esetünkben az eredeti javaslatban található szélsőjobb csak újabb szélsőségeket szülhet, annak valamely fajtáját megszüntetni nem alkalmas. A szélsőséges akció, szélsőséges reakció mint okokozati összefüggés, jó megvilágításba kerül a Mik ókör két módosító indítványának indoklásában. A címjavaslat indoklása is azzal zárul, hogy lehete toleráns az, akit naponta bántanak. Az (1) bekezdés változtatásának indoklása is azt vizsgálja, melyik szélsőség előzte meg a másikat, melyik szélsőség vált otta ki a másikat. Mindezek miatt és az itt fel sem sorolható okok miatt javaslatunk szerint nem lehet válogatni, minden gyűlöletet szító szélsőséget el kell utasítani. A gyűlöletet szító szélsőség fogalmába így ugyanúgy belefér a különböző nemzeti és etni kai kisebbségek, az idegenek elleni gyűlölet és az antiszemitizmus, mint a nemzeti és vallási érzületet sértő megnyilvánulások. De ide tartozik a demokrácia szélsőséges féltése éhségsztrájk által, netán a Parlament feloszlatási törekvése által, valamint el őre ki sem található helyzetek. Végezetül a címadással kapcsolatban még egy gondolat. A magyar Parlamentnek nincs semmi logikusnak tűnő oka arra, hogy a gyűlöletet keltő szélsőségek közül bármelyiket kiemelje. Javaslatunk szerint a társadalmat gyengítő, el rohasztó kategóriák közül nem lehet válogatni. A parlamenti nyilatkozat javaslatunk szerint ezért is minden gyűlöletet szító szélsőség ellen szól. (19.40) Tisztelt Ház! A címjavaslatokat elemezve és indítványunkat indokolva már a tartalom lényegéből is meg határozható motívumok kerültek felszínre. Áttérve a tartalomra, azaz a javaslatok szövegeire, azok indíttatása szerint a felsorolt jelenségek, folyamatok, eszmék és áramlatok konkrét megjelenési formáit is érdemes megvizsgálnunk. Ez annál szükségesebb, miv el a jelenség bonyolultságát fokozza, hogy minden eszme, áramlat annyiféle arculatot ölthet, ahány szituációban megjelenik. A minősítéshez tehát a hely és az idő meghatározása, mint a konkrét helyzet legáltalánosabb jellemzője, szorosan hozzátartozik.
