Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
1590 Az átalakulás közben mélypontjára zuhant a mezőgazdaság és az éle lmiszeripar. 1992ben csaknem minusz 30% volt az állami "támogatás". Ehhez jött még a piacvesztés, a 30%os belföldi fogyasztáscsökkenés, a kaotikus importnövekedés. A támogatás, perspektívanyújtás helyett a termelők feje fölött tovább folyt az ideológiai harc. 1992 szilveszter éjszakáján a Parlament ellehetetlenítette a kiválás újbóli megnyitására irányuló törvényjavaslatok szavazását. Ám azóta is folyton jönnek a hírek. A Kormány egyes tagjai szerint nincs jövője a termelési típusú szövetkezeteknek. Már k ész a kiválást megnyitó törvénytervezet, a héten szavaz róla a Parlament - hangzottak az elmúlt hónapokban a vélekedések. Az ideiglenességet sugallják az ellentmondó nyilatkozatok, a megyei FMhivatalok aprólékos ellenőrző határjárásai, a késlekedő cégbeje gyzések, az átalakult szövetkezetekre nézve hátrányos támogatási elvek, a szaporodó felszámolási eljárások. Ráadásul az átmeneti törvényből kimaradt a részaránytulajdon rendezése, így ebben az évben újra kellett kezdeni e téren az osztozkodást. A helyzet i nterpellációm benyújtása óta sem vált megnyugtatóvá. Kormányzati részről, koalíciós képviselőktől hallani azóta olyan állásfoglalásokat, amelyek a mezőgazdaság működőképességét, a további tőkekivonás megakadályozását tartják elsődlegesnek, de olyanokat is, amelyek a frissen átalakult szövetkezetek kampányszerű kényszerátalakulását helyezik kilátásba. Miniszter úr! Mielőtt három kérdésemet elmondanám, azt jegyezném meg, hogy engem természetesen elsősorban az interpellációm címe, azaz az átalakult szövetkezet ekhez való kormányzati viszony témája érdekel. Vane olyan átalakult szövetkezet - kérdezem , amelyet megfelelőnek tartanak? Ha a most átalakult termelőszövetkezeteket nem tartják megfelelőnek, milyen méretű és formájú szövetkezeteket, szövetkezéseket tám ogatnának? Biztosítjae a Kormány a szektorsemlegességet a finanszírozásoknál és a támogatásoknál? Miniszter úr, várom válaszát. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Szabó János földművelésü gyi miniszter urat, szíveskedjék az interpellációra válaszolni. Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter válasza SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Géczi Képviselő Úr! Az első kérdése úgy hangzik, hogy vane olyan átalakult szövetkezet, amelyet megfelelőnek tartunk? Szabad legyen elöljáróban azt elmondani, amire ön is célzott, hogy az 1830as évek óta, amikor a világon az első szövetkezetek létrejöttek, azóta tapasztalati tény, hogy a terme lő jellegű szövetkezetek nem váltak be. Ez nem azért van így, mert esetleg ez a mi véleményünk - ez egy faktum. Mármost, ezen lehet vitatkozni, de a tények makacs dolgok. Azt szeretném mondani, hogy ennek ellenére a mai gazdasági helyzet is olyan - később rá fogok térni, hogy mik azok a szempontok, amelyek a szövetkezeteket esetleg hosszú távon hátrányosabb helyzetbe hozzák, de mégis azt kell mondani , hogy a kérdése megválaszolásánál a pillanatnyi jogi helyzetből kell kiindulni. A pillanatnyi jogi helyzet pedig az, hogy az Alkotmány esélyegyenlőséget biztosít a szövetkezésre. Ilyen körülmények között - mint alaptörvényre - a szövetkezetekről szóló törvény erre támaszkodik, és a szövetkezetekről szóló törvény egyértelműen és világosan azt mondja, hogy az át alakult szövetkezetek olyan gazdasági formációk, amelyekre végül is a piacgazdaság körülményei között szükség van, amelyek a piacgazdasági körülmények között működhetnek. Ha pedig így áll a dolog, akkor jogi értelemben véve a válasz csak az lehet, hogy meg felelő formájúak ezek a szövetkezetek természetesen. De most újra visszatérek arra, amit az előbb már mondtam: A Kormány megújhodási programja azt mondja, hogy elsődlegességet kell biztosítani a családi alapon működő farmergazdaságoknak. Ez egy elvárás; de mindjárt hozzáteszem, hogy a szövetkezetekkel szemben azért lesz feltehetően nyerő hosszú távon, mert a szövetkezetek nem lesznek ezekkel a gazdaságokkal szemben versenyképesek.
