Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - Bejelentés: Dr. Szabó Lajos jegyző - Kérdések: - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
1579 A konkrét kezdeményezés kezdetére visszatekintve, a déli autópálya építésének gondolata a '90es évek elején merült föl úg y, hogy nyugati befektetők jelentős tőkét fordítanának Délnyugat, Dél- és KeletMagyarország térségeinek fejlesztésére. Az akkori elképzelések azt tartalmazták, hogy az autópálya magánvállalkozásként épülne meg, és a magyar államnak semmibe sem kerülne, á llami garanciát nem igényelne. A tárcának kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy az autópálya létesítésére irányuló magánkezdeményezést nem ellenzi, hiszen a tárca jelenlegi tervei is számolnak e térségben egy gyorsforgalmú út, de csak autóút távlati , ezredfordulón túli létesítésével. Ennek részeként tervezzük a Szekszárd térségi új Dunahidat, amely tenderezésének jelenleg utolsó szakaszában van és jövőre megindul az építkezése. A hivatalos szakmai álláspont kialakításához azonban - mint már említett em - több feltételt is teljesíteni kell. A minisztérium ilyen anyagot, amelyben ezek a feltételek valamennyire is igazolva látszanának, nem kapott. A Kolosszus Rt., illetve a Déli Autópálya Kft., vagyis most már Déli Autópálya Részvénytársaság a véleményez ésre ez ideig megküldött anyagaiban az autópálya vállalkozási alapon koncessziós keretek közötti megvalósíthatóságát nem tudta bizonyítani. A minisztériumnak nem feladata, hogy egy ilyen magánkezdeményezés megalapozottságát számon kérje. Az autópályák ható sági engedélyezésével és a koncessziós versenytárgyalások elindításával kapcsolatban van hatásköre és felelőssége. A sajtóban és a tömegtájékoztatásban a déli autópályáról megjelent tájékoztatások után a helyzet tisztázása érdekében - egyébként a Közlekedé si Főfelügyelet útján - tájékoztatást kértünk a Déli Autópálya Rt.től az engedélyezéshez szükséges tervek, dokumentációk állásáról. A Déli Autópálya Rt. válaszában semmi érdemleges információ nem találtatott. Tisztelt képviselőtársam! A konkrét kérdésekre azok sorrendjében megpróbálok válaszolni. Az első kérdésére, hogy reális határidőn belül megvalósíthatónak tartome a déli autópályát, az a válaszom, hogy a mintegy 3 milliárd dollárba kerülő, közel 700 km hosszú autópálya létesítése a társaság által megh irdetett keretek között sok 10 milliárd forint állami hozzájárulást, rendkívül kockázatos állami garanciavállalást igényelne, tehát ilyen értelemben gazdaságilag minden alapot nélkülöz. (15.00) Az állam pedig azon túl, hogy a Déli Autópálya Rt. állami rész vételét nem igényli, nem tud beruházásában kötelezettséget vállalni, mivel az autópálya alaphálózat az M1, M15 autópálya - amelyet most kezdünk el építtetni , az M3as autópálya - amelynek folyik a tendereztetése , az M5ös autópálya - amelynek tenderezt etése jelenleg előkészítés alatt van - és távlatilag az M7es autópálya kiépítésére összpontosítja valamennyi anyagi erőforrását. A kérdés másik részére, hogy helyesnek tartome az önkormányzatok részvételét a társaságban, az a válaszom: annak megítélése, hogy az önkormányzat milyen felelősséggel kezeli a közpénzeket, a választókra tartozik. A harmadik kérdésre, hogy kape engedélyt a társaság egy ilyen bizonytalannak tűnő vállalkozásra, az a válaszom, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és annak minisztere csakis abban az esetben léphet a hazai és nemzetközi színtérre törekvésével, ha annak realitása - gazdasági és környezetvédelmi realitása - megvalósíthatóságilag igazolható. Amíg ez nem történik meg, a tárca nem hirdeti meg a koncessziós versenytárgyalást. Mindezek alapján valóban felvetődhet az, hogy nem érezhetike magukat becsapottnak az érintettek. Erre csak azt tudom válaszolni, hogy mindenki maga kockáztat, mindenki maga játszik a saját pénzével. Ha már a közlekedési tárcát nem is kérdezték meg a real itásokról, azon csodálkozunk, hogy a részvényesek miért nem élnek a beszámoltatás, a megvalósíthatóság bizonyíttatásának lehetőségével, hiszen erre csakis nekik van lehetőségük. Végezetül pedig azt a dilemmát, hogy út