Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ)
1565 előbbi a Parlamenthez történő beterjesztés előtti dokumentum neve, addig az utóbbi a Kormány által elfogadott és a Parlament elé terjesztett dokumentum neve. Ezzel kapcsolatban még azt szeretném kiegészítésként hozzáfűzni, hogy arra a kér désre, hogy miért volt olyan hosszú a törvény előkészítése, az a válasz adható, hogy jogtechnikai szempontból elég bonyolult törvényről van szó. Itt elég csak a közhiteles választásra, személyi regisztrációra utalni. Továbbá, hogy nem volt átvehető európai minta, a szomszédos országok nyelvtörvényei számunkra nem jelentenek ilyet. A kisebbségi kerekasztalon belül sem volt meg az egység, ugyanis más a választási szisztéma, más a kívánatos szisztéma egy félmilliós és más egy néhány ezres, tízezres kisebbség s zámára. Megemlítem azt, hogy a Kormánynak feltett szándéka volt a széles körű egyeztetés az érdekeltekkel, hiszen ezt törvény is előírja számára, ez azonban rendkívül időigényes munka. A Kormány azonban nem csupán egyeztetett, de a kisebbségi kerekasztalt szerzőtársnak fogadta el. Egy szűkebb körű szokásos, de még a törvény keretén belüli egyeztetéssel a Kormány már '91 őszén a Parlament asztalára tehette volna a javaslatot. Azonban az előbb említett jogtechnikai bonyolultsághoz és egyeztetési procedúrához viszonyítva azt is el kell mondanom, hogy nem volt hosszú az egyeztetési munka. Végezetül '91. drámai őszéhez, mi történt akkor? A politikai konszenzus nem a Kormány és a kisebbségek, hanem egy kormányhivatal és a kisebbségi kerekasztal között jött létre. Természetes, hogy a tervezet a későbbi egyeztetések során változott. A kisebbségi kerekasztallal készített tervezet egy kodifikációs bizottság szakmailag tökéletesedett munkájává vált aztán, a lényeg megváltoztatása nélkül. Ezen jelen voltak a kerekasztal képviselői is, egyebek között hozzá kellett igazítani azt a magyar jogrendhez. A politikai jellegű szöveget aztán jogszabályi formába kellett önteni. Említettem immár másodszor vagy harmadszor azt, hogy a jogalkotásról szóló törvény egyeztetést ír elő egyf elől az államigazgatási szervek, másfelől a kisebbségi társadalmi szervezetek, harmadsorban megyei önkormányzatok kisebbségi bizottságai és más közösségek felé. (12.40) A Kisebbségi Kerekasztallal történt tárgyalások lényegesen meghatározták a tervezetet, de nem mentették fel a jogalkotót a törvényes egyeztetési kötelezettség alól. Természetes tehát, hogy a törvényjavaslat szövege ennek az egyeztetésnek a hatására is tovább módosult. Lassan ott ér véget a lánc a mondandómban, ahol Tabajdi Csaba is befejezte , hiszen ezután került a javaslat a Kormány elé, ahol a viták során felmerülő további észrevételeket kellett figyelembe venni. Eztán vált törvényjavaslattá, ami a Parlament elé került, közben volt a kerekasztallal az egyeztetés. Itt ér véget a sor, a hatpá rti szakértői, hatpárti politikai egyeztetésnek a sora. Ezzel kapcsolatban azonban - tényleg befejezésként - ki kell hangsúlyoznom, hogy a törvény szövegének a megalkotása, a törvény meghozatala a Parlament feladata, a Parlament felelőssége. A mostani szöv egről a kisebbségek képviselőinek tájékoztatás adható, azonban a szerzőtársi szakasz itt most már véget ér, a törvény szerzője a Parlament lesz. Köszönöm, és elnézést kérek a túllépésért. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönö m. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több képviselőtársunk nem jelzett hozzászólási szándékot… - közben megjelent a monitoron Horváth Aladár képviselő úr neve. Igen. Viszonválaszra megadom a szót Horváth Aladár képviselő úrnak. Felszólaló: Horváth Aladár (SZDSZ ) HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ) Köszönöm szépen a szót, Elnök Úr. Gratulálni szeretnék Csapody Miklós gyors- és gépírói tevékenységéhez, hogy ilyen hamar le tudta gépelni a viszonválaszát. A történelmi hitelességhez hozzátartozik az is, amit ő nem említett, hogy volt egy, a Kormány által elfogadott 1992. februári törvénytervezet, amely javaslat is lett volna rögtön - mint ahogy
