Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 14. szerda, a tavaszi ülésszak 21. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH VILMOS (SZDSZ)
1556 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány dologra szeretnék reagálni a vitában elhangzottakkal kapcsolatban , nemcsak, ami a mai napon elhangzott, hanem amit a vita korábbi szakaszában is hallhattunk. Elsőként talán egy mai felszólalásra és egy ügyrendi javaslatra szeretnék reagálni. Akik bent voltak a teremben, emlékeznek rá, hogy körülbelül egy órával ezelőtt Dénes János képviselőtársunk felvetette azt a kérdést, hogy vegyük le a napirendről ezt a nagyon fontos törvényjavaslatot. Igazából nem értem, hogy Dénes Jánost mi motiválta, amikor itt a külügyi bizottság előadója is, és előttem is más hozzászólók éppen a zt fejtegették, hogy mennyire fontos ennek a törvényjavaslatnak a meghozatala; mennyire fontos ennek a törvényjavaslatnak, amely a kisebbségekről szól, és azt hiszem, valamennyien tudjuk azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy Európában ma központi kérdés, ku lcskérdés a kisebbségek védelme. És egyáltalán nem mindegy, hogy ezt Magyarország hogyan tudja megoldani. A szabaddemokraták véleményét már több képviselőtársam elmondta a vita folyamán. Magam is, mint az előkészítő bizottság, valamint a hatpárti egyeztető tárgyalás képviselője, részt vettem ezeken a vitákon, a véleményünk természetesen megegyezik. Én most néhány más szempontot szeretnék megemlíteni, mint olyan képviselő, aki olyan választókörzetből jött, ahol nagy számban élnek horvátok, németek és cigányo k, és magam is mint nemzetiségi képviselő. Másfél, két éve folyik tulajdonképpen ennek a törvényjavaslatnak, illetve törvénynek az előkészítése, a vitája. Valóban többezer oldalnyi anyag született, szakértői vélemények és más vélemények. S én azt hiszem, m ára kezd kikristályosodni - és ennek igazából örülhetünk - az a végleges forma, amely úgy vélem, hogy jó alapot adhat a hazai kisebbségeknek. Természetesen ennek a törvényjavaslatnak még mindig vannak hiányosságai, amelyeket éppen ez a hatpárti tárgyaló de legáció megpróbál kiküszöbölni. De igazából arról szeretnék beszélni, hogy óva kell inteni a kisebbségeket attól, hogy minden gondjuk, problémájuk - szociális, egyéb problémák - megoldását ettől a törvényjavaslattól várják. Igazából én azt hiszem, hogy itt egy kerettörvényről van szó. Hogy ezt milyen tartalommal tudják maguk a kisebbségek megtölteni, az csak önmagukon fog múlni. A vita korábbi szakaszában többen emlegettek külpolitikai szempontokat. Én most csupán a magam véleményét szeretném elmondani. A m agam részéről elvetem a reciprocitás elvét. Én azt hiszem, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének nem azért kell jó törvényjavaslattal előállni és nem azért kell jó törvényt alkotni, hogy azután elvárhassuk más országoktól hasonló törvények meghozatalá t, hanem azért, mert azt hiszem, hogy ez egy elemi alapvető lelkiismereti kötelességünk. Tudom, hogy ezzel ebben az Országgyűlésben többen is egyetértünk, de lehet, hogy én túlságosan érzékeny vagyok ezekre a hangokra, amelyek a külpolitikai helyzet kapcsá n említik a kisebbségi törvényt, talán valamivel érzékenyebb vagyok. Én azt hiszem, nagyon fontos dolog az, hogy foglalkozzunk a határokon kívüli magyarsággal is, de a határokon kívüli magyarság kérdését nem ebben a törvényben kell lerendezni, és gondolom, hogy senki nem várja ettől. S hogyha már itt tartunk, elmondanám a véleményemet, hogy az én megítélésem szerint az európai kisebbségekkel kapcsolatban igazából három szinten lehet elősegíteni az egyes országok kisebbségeinek a jogvédelmét. Egyrészt minden országnak a saját hazai jogrendjében való garanciák megadása, mint esetünkben ez a törvény. Másrészt nagyon fontosnak tartom a két országok közötti, úgynevezett bilaterális szerződések létrejöttét, lehetőleg jó lenne, ha Magyarország is minél több országg al megkötné ezt, mert ez is a kisebbségvédelem egyik nagyon fontos eszköze lehet. A harmadik dolog pedig, amiről már mostanában egyre többet lehet olvasni: egy európai kisebbségi charta létrehozása nemzetközi szervezeteken keresztül, de erről a külügyi biz ottságban lévő képviselőtársaink nyilván többet tudnának mondani.
