Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH VILMOS (SZDSZ)
1509 Elöljáróban talán azt kellene elmondani, hogy az emberi jogi bizottság immáron harmadik esztendeje vívja - mondhatjuk nyugodtan - Don Quijotei harcát a költsé gvetési támogatás, 220 millió forint, elosztása ügyében. Ez egy roppant nehéz és felelősségteljes feladat, amikor közpénzeket, az adófizetők pénzét kell elosztani bármilyen célra. A szabaddemokratáknak az a véleménye, hogy minden ilyen esetben a gondos gaz da elvének a módján kell felosztani a pénzeket, és a mi megítélésünk szerint itt és most ez a fajta felosztás, ami előttünk fekszik, nem ezen elvek alapján történt meg. (11.10) Az idén, csakúgy, mint az elmúlt esztendőben, 220 millió forintot oszthatunk fe l a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek számára. Ez az összeg, mondom, ugyanannyi, mint az előző esztendőben. Hogy ez az összeg sok vagy kevés, erről már sok szó esett annak idején a költségvetési vita során, de most igazából nem erről akarok beszéln i. Nézzük inkább a konkrét előterjesztést. Az idei esztendőben február 16áig tizenhárom hazai kisebbség 155 szervezete nyújtotta be igényét erre a 220 millió forintra, és ezt a pénzt kellett az emberi jogi bizottságnak felosztania. Az emberi jogi bizottsá gban született egy olyan döntés, hogy a 220 millió forintból 130 millió forintot a nemzeti kisebbségi szervezetek támogatására adunk, és 90 millió forintot oszthatunk fel a cigányszervezetek között, - számarányát tekintve, ugye, ez a legtöbb. Az emberi jog i bizottság kiküldött egy levelet valamennyi kisebbségi szervezetnek, amelyben különféle adatokra volt kíváncsi a szervezetek működésével, létszámával, szervezettségével, tevékenységével kapcsolatban. Miután ezek a levelek kimentek, és megérkeztek a válasz ok, a Nemzeti és Etnikai Hivatal munkatársai feldolgozták ezeket az adatokat, és az Etnikai Hivatal munkatársai kidolgoztak egy kritériumrendszert vagy pontrendszert, amelynek alapján javasolták az emberi jogi bizottságnak a pénzek szétosztását. Ez a pontr endszer első látásra, első olvasatra demokratikusnak és objektívnek tűnik, ám, hogyha a részletek mögé nézünk, és hogyha megvizsgáljuk különkülön ezeket a pályázatokat és a javasolt összegeket, akkor kiderül, hogy itt objektivitásról egyáltalán nem beszél hetünk. Ezt számokkal is, konkrét tényekkel is lehet igazolni. Ebben a kritériumrendszerben olyan kérdések vannak, hogy milyen a szervezet jellege - tehát hogy érdekképviseleti, szakmai, kulturális, humánszolgáltató, ifjúsági vagy egyéb szervezete ; oly an kérdések vannak, hogy csúcsszervezethez tartozike az adott szervezet, hogy vannake helyi szervezeteikről információik, tudjáke ezt igazolni, és milyen mértékben tudják igazolni; beszámoltake az esetleges elmúlt évi támogatás felhasználásáról; részle tes költségvetési igényt kellett benyújtani. Ezek mindmind fontos dolgok, én ezt nem vitatom, ugyanakkor vannak ennek a pontrendszernek olyan elemei is, amelyekre nyugodtan mondhatjuk, hogy szubjektívek. Például az, hogy az Etnikai Hivatal munkatársai a p énzfelhasználást és a tevékenységet próbálták meg összehasonlítani - mármint az előző évben kiosztott pénz összegét azzal a tevékenységgel, amelyet egyegy szervezet művelt az elmúlt esztendőben. Ezt a mi véleményünk szerint borzasztóan nehéz objektíven me gítélni, és ezért erre a pontra - ami egyébként nagy súllyal esett latba a végső pénzelosztásnál - nem lehet igazán számítani, és nem lehet igazán komolyan venni. Ennél azonban sokkal súlyosabb gond az, hogy ezeknek az elmúlt évi költségvetési pénzeknek a felhasználását milyen módon lehet ellenőrizni. Tisztában vagyunk azzal, hogy az Állami Számvevőszék nem tud minden egyes szervezetet ellenőrizni, ugyanakkor ki kell mondanunk azt, hogy azoknál a szervezeteknél, amelyeket az Állami Számvevőszék ellenőrzött - és itt főként a cigányszervezetekről beszélek, a száznegyvenvalahányból mindössze ötöthatot , ezeknek az ÁSZjelentéseknek a végeredménye vagy nagyon kedvezőtlen, vagy kedvezőtlen, vagy semleges volt; és ezek a szervezetek hátrányos helyzetbe kerültek. A pontrendszer szerint kialakítottak ugyanis egy kerek számot, és azok a szervezetek, amelyeket ellenőriztek, amelyeknél hiányosságok voltak,
