Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A vasútról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - TOMPA SÁNDOR, az MSZP vezérszónoka:
1495 A gazdasági bizottsági vitában elhangzott, hogy a vasútfejlesztésre előttünk áll egy elképzeléscsomag, egy távlati fejlesztési csomag, amelyet minden képviselőtársam megkapott. Tényleg nagyon színvonalas ez, és szép célkitűzésekkel talá lkozhat ebben az olvasó. A forrásoldal azonban ebben az anyagban nem található meg, és nem igazán olvasható ki a közlekedési koncepció téziseiből sem, hogy milyen módon kívánja finanszírozni az állami költségvetés ezeket a fejlesztéseket. A másik oka annak , hogy vasúti törvénytervezet került elénk, a koncessziós törvényből adódó feladatokat jelenti. Annak idején, a koncessziós törvény megalkotását követően a vasúti szolgáltatások is ebbe a területbe tartozónak minősültek, ennek megfelelően az ágazati szabál yozást el kellett, hogy készítse a minisztérium, bár vitatjuk, vitatom, hogy a koncessziós működtetés eredményessége milyen lesz. Ebben osztom a Hatvani Zoltán képviselőtársam által elmondottakat. Az a folyamat fennáll, és különösen fennáll azokra a térség ekre - az a jövő várhat, amelyet ő felvázolt , ahol egyébként is gazdaságtalan, nehezen működtethető a vasút, és ezek azok a vonalak, amelyek már egy korábbi, a vasút részéről elkészített anyagban szerepeltek, mintegy időleges leállításra vagy időleges sz üneteltetésre kijelölt szárnyak. Ezeknek a sorsáról szintén nem tudunk annak hiányában nyilatkozni, hogy nem ismerjük a Kormány közlekedésfejlesztési koncepcióját. Tisztázatlanok tehát a gazdasági hátterek, tisztázatlanok a finanszírozás feltételei. Ennek tükrében - bár minősíthetjük az előttünk fekvő vasúti törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak, és vitatkozhatunk is róla , azonban a részletkérdéseket, a szabályozás pontosítását csak ezeknek a háttéranyagoknak az ismeretében lehet érdemben lefolyt atni. Üdvözlendőnek tartjuk a törvényjavaslatban azt, amit már itt többen megfogalmaztak, hogy szétválasztásra kerül a pályavasút, illetve a vállalkozói, kereskedői vasút. Erre szintén ajánlást tesz az európai közösségi direktí va. Persze megvizsgálandó az a kérdés, hogy ilyen formában működő vasúti társaság működike valahol Európában. Működike egyáltalán a világon? Különböző megoldásokat alkalmaztak ugyanis ez idáig a közösség tagországai és a közösségen kívüli országok is. En nek megfelelően célszerű volna végiggondolni, hogy feltétlenül hasznos és a vasutak fejlesztését elősegítő formae jelen esetben a Magyar Államvasutak számára. Szól a törvényjavaslat az önkormányzatok feladatairól is, amely új elem ebben a formában a vasut ak és az önkormányzatok életében, tulajdon tekintetében, finanszírozás tekintetében is újabb kötelezettségeket, illetve a tulajdon tekintetében vélhetően előnyöket jelenthetne az önkormányzatok számára. Azonban ezeknek a kérdéseknek a szabályozása sem elég gé precíz és pontos a törvényjavaslatban. Képviselőtársaim is szóltak már egy nagy kérdésről, amely, azt hiszem, hogy nem elhanyagolandó, és a törvényi szabályozás során nem kerülhető meg, ez a vasutasságról való gondoskodás kérdése. Nem tisztázott vélemén yünk szerint a jogállásuk, éppen abból a speciális helyzetükből adódóan, hogy majdhogynem egy félkatonai szervezetként kell működni egy olyan szigorú üzemmód, szigorú biztonsági követelmények között működő üzemnek, mint a vasutak. Ebből adódóan, azt hiszem , tisztázni kellene a törvényjavaslatban a jogállásukat, a vasút vezetésének fegyelmi jogosítványait is. Csak emlékeztetni szeretnék, hogy abban a bizonyos '68as IVes törvényben, amely a vasutakról szól, ez a kérdés is egyértelműen tisztázásra került. Ké pviselőtársaim már szóltak az egészségbiztosításról, illetve a MÁV egészségügyi helyzetéről. E tekintetben is lesznek a frakciómnak, képviselőtársaimnak módosító javaslatai. Még egy kérdéskörben szeretnék a vasúti törvényjavaslat kapcsán szólni. Ez pedig a vasút "privatizációja" - a privatizáció idézőjelben értendő. Kb. egy 120000 fővel dolgozó nagy állami vállalatról volt szó még néhány évvel ezelőtt, és az átalakulási, szervezeti, átalakítási tervek eredményeként az idénre kb. 8085000 főnyi vasutassággal kell számolni, illetve számolnak a Kormány elképzelései.
