Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A vasútról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - TOMPA SÁNDOR, az MSZP vezérszónoka:
1493 A fentieket támasztja alá a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, mis zerint az állam csak hozzájárul a tulajdonában lévő vasúti pályák és tartozékaik működtetéséhez, de nem vállalja magára a működési költségek teljes körét. Ugyancsak vitatható, hogy az állam csupán a közszolgáltatási tevékenység alapellátási feladatköréből származó bevételeket egészítené ki, ugyanakkor a törvényjavaslat sehol sem definiálja az "alapellátás" fogalmát. A közszolgáltatási tevékenység a törvényjavaslat felfogása szerint egyenlő a menetrend szerinti személyszállítással. Egyetértünk azzal, hogy a menetrend szerinti személyszállítás egyegy része szolgálhat üzletpolitikai érdekeket is - ilyenek például az Eurocity és az egyéb nemzetközi személyvonatok, az Intercity vonatok, a belforgalomban "nosztalgia"vonatokként ismert járatok , amely szolgáltat ásnak önmagában is gazdaságossá kell válnia. Ez tehát nem tartozik az alapellátások körébe. Véleményünk szerint alapellátásnak kellene viszont tekinteni mindazon személyszállítási igények kielégítését, amelyek állami vagy önkormányzati megrendelésre történ nek. Tisztelt képviselőtársaim! Én a tervezet hibájának tekintem, hogy nem határozza meg a pályahasználati díj megállapítására vonatkozó elveket. Ennek hiányában viszont egyetlen vasúti társaság sem képes üzleti tervet készíteni, illetve vállalati stratégi át meghatározni. Ezért képviselőcsoportunk nevében javaslom, hogy a 4. fejezetben megfogalmazott szerződéstől függetlenül, meghatározott időszakra vonatkoztatva az állam és a vasúti társaság kössön keretmegállapodást, amelyben a felek egyértelműen rögzítik az állam és a vasúti társaság kötelezettségeit és az ehhez tartozó pénzügyi elszámolások rendjét a pálya működtetésénél, a személyszállítási kötelezettségek teljesítésénél és egyéb, vasutak részére elrendelt állami feladatoknál - például a honvédelmi vagy nemzetközi kötelezettségekből fakadó megrendelések teljesítésével kapcsolatban. Hasonló keretszerződések köthetők a vasúti társaságok és az önkormányzatok között. E keretszerződések rendszerét a törvény önálló fejezetének kellene tartalmaznia, mert az err e vonatkozó szabályok lényegesen komplexebb kérdést ölelnek föl, mint a törvényjavaslat 4. fejezetében leírt szerződés. Megítélésünk szerint vitatható az a rendelkezés is, miszerint a miniszter elrendelheti a vasút felé a szállítási, illetve fuvarozási szí nvonal emelését. Ha a szolgáltatási színvonal emelése vállalkozói érdek, ez esetben ez nem képezhet állami feladatot, és ezt a miniszter nem rendelheti el. Ha a feladat állami érdek, akkor ennek megvalósításához a vasúti társaság részére megfelelő állami e szközöket is rendelkezésre kell bocsátani. Ha a fejlesztést a vasúti társaság nem vállalja el, és ahhoz feltehetően állami eszközök sem állnak rendelkezésre, akkor a miniszter a fejlesztések megvalósítására koncessziós pályázatot írhat ki, és az adott vasú ti társaságot vagy annak valamely üzemrészét koncessziós társaság részére átengedheti, amely a fejlesztést elvégzi, és az ebből eredő hasznot a koncessziós szerződésben biztosított ideig élvezheti. Ez a szabályozás azonban előrevetíti annak árnyékát, hogy a legjobban jövedelmező vasutak koncessziós társasághoz kerülnek, ugyanakkor nemzetgazdasági és társadalmi érdekekből, óriási veszteséggel, üzemeltetni kell a koncessziókba el nem kelt vonalakat is az államnak. A fentieken kívül van még jó néhány olyan kon krét észrevételem, amelyeket a részletes vita során kívánok előadni. Teszem ezt abban a reményben, hogy hamarosan egy korszerű vasúti törvény megalkotásáról szavazhatunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik To mpa Sándor, a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka. Felszólaló: Tompa Sándor az MSZPképviselőcsoport nevében TOMPA SÁNDOR, az MSZP vezérszónoka:
