Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 6. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A vasútról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György):
1487 tulajdonukban lévő vasúti pályák és tartozékaik működtetése, a közszolgáltatási tevékenység fogyasztóiárkiegészítése, valamint az alapellátási tevékenységből származó bevételek kiegészítése. Ezek a változtatások a vasút történetében rendszerváltoztatás értékűnek tekinthetők. 3.A törvényjavaslat átemeli és önálló fejezetben tárgyalja a Parlament által korábban már megalkotott ágazati koncessziós törvényből a vasúti koncessziós szerződésre vonatkozó szabályokat. 4. A vasútnak a nemzetgazdaságban betöltött szerepéből következik, hogy rendeltetése a vasúti szolgáltatások ellátása, s ezen belül a személyszállítás és az árufuvarozás. E szolgáltatásokat szerződések alapján nyújtja. A személyszállításnak és az árufuvarozás nak más szerződésekhez és jogintézményekhez való kapcsolódása miatt átfogó és részletes külön szabályozás szükséges. Ennek egyes elemeit az összefüggésekből kiemelni és törvényben megjeleníteni nem lett volna célszerű. Ezért a javaslat felhatalmazást ad a személyszállítás és az árufuvarozás önálló szabályozására. (9.20) 5.A beterjesztett javaslat további lényeges eleme, hogy menetrend alapján végzett személyszállítás közszolgáltatási tevékenységként jelenik meg. Erre nézve a vasutat szerződéskötési köteleze ttség terheli. A jelenlegi általános szerződéskötési kötelezettség azonban a jövőben megszűnik, a közszolgáltatási tevékenység körében az minősül alapellátásnak, amelyben a pálya használatára és finanszírozására vonatkozó szerződésekben az érintettek külön megállapodnak. 6.Megemlítem: a hatályos törvényből átvettük azokat a rendelkezéseket, amelyek időszerűségét a társadalmi és gazdasági viszonyokban bekövetkezett változások nem érintették. Ilyenek az idegen ingatlan használatára, a vasút munkavállalóira vo natkozó szabályok. Tisztelt Ház! Ha nem akarjuk azt, hogy a magyar vasút előrehaladásunk fékjévé váljék, akkor mérlegre kell tennünk a múlt örökségét, és olyan vasutat kell teremtenünk, amely műszaki színvonalát tekintve megfelel a korszerűségi követelmény eknek, szolgáltatásait tekintve pedig igazodik a piacgazdasági körülményekhez, és rászolgál az utazóközönség és a fuvaroztatók elismerésére. Ezzel betöltheti a környezet javítása érdekében is erősíteni kívánt szerepét a szállítási munkamegosztásban. A törv ényjavaslat elfogadása e célok megvalósításához nyújt megfelelő törvényes keretet. E jogi keret természetesen csak az egyik feltétel. A vasút gazdasági helyzetének stabilitása, majd fejlesztése a folyamatban lévő szervezeti átalakítással, a költségvetés el engedhetetlen támogatásával, külső források feltárásával és bekapcsolásával érhető el, amely további erőfeszítéseket igényel a vasutasságtól, a Kormánytól és a Parlamenttől egyaránt. Kérem az Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot vitassa me g, és azt a vita eredményeként fogadja el. Köszönöm, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem Takácsy Gyulát, a gazdasági bizottság elnökét, kíváne a bizottság előadót állítani. TAKÁCSY GYULA, a gazdasági bizottság elnöke: Tisztelt E lnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottság kíván előadót állítani, de a következő alkalommal, a részletes vitában, nem most. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm, tehát a részletes vitában állít előadót. Megkérdezem az önkormányzati bizottság tisztségviselőit, kíváne a bizottság előadót állítani. Senki nem jelentkezett, nyilván nem kíván. Megkérdezem Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét ugyanebben a kérdésben.
