Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
1468 biztonságpolitikánk alapjául eddig is az EBEÉ és az ET különböző e tárgyú kodifikált normáit és biztonságpolitikai elveit fogadtuk el, ami a magyar k ülpolitika és biztonságpolitika nemzetközi fórumokon való érvényre juttatásához kellő teret biztosít hazánk külügyi szervei és Parlamentünk számára. Mi is azt valljuk, hogy a nemzetietnikai kisebbségek kérdésének megoldása nem belü gy, hanem az egységes európolitikai feladatok közé sorolandó. És mivel Magyarországnak nincs ellenségképe, és így agresszív külpolitikát nem is tudna folytatni és nem is akar, az európai konfliktusokban csak pozitív, kiegyenlítő, feszültségmentesítő megold ások mellett állhat ki. Így biztonságpolitikai elveink közé tartozik a békés regionális együttműködő szervekben való részvétel a katonai szövetségek helyett. A Kisgazdapárt a honvédelemnek, mint biztonságpolitikai tényezőnek is csak nagyon válságos helyzet ekben ad döntési elsőbbséget az alkotmányos tervekhez képest, de helyeseljük a NATOhoz való csatlakozást. A határok kérdésében pártunk elveti a határok erőszakos megváltoztatásának elvét, ugyanakkor viszont hangsúlyozza, hogy a Helsinki Egyezményben bizto sított nemzetközi jogi lehetőségekkel annak idején élni fog, és mások, baráti államok ilyen irányú lépését erősíteni fogjuk a magunk részéről is a nemzetközi jogi keretek között. Ez utóbbi lehetőséget külügyi szerveink még nem hangsúlyozták eléggé, holott ez nemzeti kötelességünk lenne. Reméljük, hogy külügyi, s egyben honvédelmi stratégiánk ebben a kérdésben a jövőben módosulni fog. Mind a két javaslat elfogadását javaslom. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Szigethy Ist ván képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy kérdéshez szeretnék hozzászólni, amelyhez kapcsolódóan néhány felszólalás már most elhang zott. Ez a beszámoltatás időszakának alkotmányossága. Az eredeti előterjesztésben, illetőleg a módosító indítványomban három időtartam szerepelt: kétévenkénti beszámolás, évenkénti beszámolás, illetve félévenkénti beszámolás. (18.50) Az Alkotmány értelmébe n a Kormánynak a Parlamenttel szemben rendszeres beszámolási kötelezettsége van. A rendszeresség nem értelmezhető úgy, hogy egy parlamenti négyéves ciklusnak a felénél és esetleg valamikor a végén - amikor már különösebb jelentősége ennek nincsen - számolj on be a Kormány a tevékenységéről. Az Alkotmány Kormánybeszámolóról beszél, tehát nem külön honvédelmi beszámolóról, de ez a beszámolási kötelezettség, amelyről most szó van, a Kormányt terheli. Természetesen annak nincs akadálya, hogy a Kormány általános beszámolója keretében hangozzék el a honvédelmi beszámoló, hogyha annak a megvitatására megfelelő idő rendelkezésre áll. Azonban a lényeg, hogy kormánybeszámolóról van szó, és a kormánybeszámolónál az Alkotmány rendszerességet ír elő. Ennek a szónak az ért elmezése rendkívül fontos, mert álláspontunk szerint - ahogy az alkotmányügyi bizottságban kialakult vita is erre rámutatott - a kétévenkénti beszámolás négyéves parlamenti ciklusoknál nem felelhet meg a rendszerességnek. Ezért álláspontunk szerint az előt erjesztett három variáció közül kettő felelhet meg az alkotmányosságnak: vagy a Szili Sándorféle félévenkénti beszámolás, vagy a szabaddemokraták javaslata szerinti évenkénti beszámolás, hiszen ebben az esetben az Alkotmány által előírt rendszeresség megv alósulna. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
