Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelveiről és főbb feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KIRÁLY BÉLA (SZDSZ)
1466 Ennek a h atározatnak a jelentősége három dologban rejlik. Az első az, hogy hála isten, végre beszélünk a honvédség kérdéséről a plenáris ülésen, amire már harmadik éve várok, és remélem, hogy ez a lendületes érdeklődés a honvédelem kérdésében nem fog lankadni, hane m növekedni fog. A második jelentősége az, hogy tulajdonképpen már most nem erről a határozatról beszélünk igazán, hanem arról, ami a következő lépés, azaz a honvédelmi törvényről. Ez csak egy határozat. Természetesen amit a kezéből az Országgyűlés kiad, a nnak tökéletesnek kell lenni, de ez mégiscsak egy lépcső oda, ahova el akarunk érni, a honvédelmi törvényhez. Énszerintem a szöveg is, ahogy van, jó, de a módosítási javaslatok zöme is nagyon komoly megfontolást igényel, és azokat is az Országgyűlés megfon tolással elfogadhatja. A módosításoknál egy dolog lepett meg, hogy, azt hiszem, az alkotmányügyi bizottság rekordot ért el azzal, hogy hány módosító indítványra mondta, hogy nem foglal állást. Eddig akármiről volt szó, az alkotmányügyi bizottság állást fog lalt. Nem tudom, lényegtelennek tartja az állásfoglalást, vagy itt van megint esetleg az az apátiaféle dolog, hogy nemigen érdemes a honvédelmi kérdésről beszélni. Igenis érdemes, és én ismétlem: ezt az egész határozati javaslatot a küzdelem előterének, a vita megkezdésének tartom ahhoz, hogy elérjünk a célhoz, a honvédelmi törvény megvalósításához. Egyetlenegy személytől érkező egyetlenegy módosítási javaslat gondolatát azonban nagyon melegen szeretném ajánlani az Országgyűlésnek. Annak ellenére, hogy ezek et a javaslatokat a bizottságok elutasították, sőt azt hiszem, egyikre még az is volt az álláspont, hogy az alkotmánybizottságnak még egyharmada se támogatta. Ennek ellenére támogatom: nemcsak azért, mert nagy praxisom van levert ügyeket képviselni, de azé rt, mert ami ebben a kérdésben jelentkezik, az rendkívül fontos. Én most Szili Sándor képviselőtársam módosító javaslatára utalok, amely két tekintetben akar változtatást. Az egyik a honvédelmi bizottság státusára, hatáskörére, hivatására, missziójára vona tkozik, a másik pedig az Országgyűlésnek mint egésznek a kötelezettségére a honvédelem kérdésével kapcsolatban. Szili képviselőtársam nagyon bölcsen - és általam nagyon nehéz kifejezni azt a lelkesedést, amivel támogatom a módosító javaslatait - azt akarja , hogy a honvédelmi felső vezetés végre az Országgyűlésnek ezt az operatív szervét, a honvédelmi bizottságot olyan társnak tekintse, amelyikkel meg kell minden lényeges dolgot beszélni, mielőtt intézkedik. Itt egy horrorlistának csak a tetejét, a jéghegyne k a csúcsát említem, hogy olyan változások történtek a honvédségben, az Országgyűlésben még csak a bizottság tudta nélkül is, amin az Egyesült Államokban, amelynek a törvényhozását elég jól ismerem, a végrehajtó hatalom tagjai is, de a törvényhozó testület tagjai is megbuktak volna. (18.40) Az Országgyűlés és a honvédelmi bizottság tudta, jóváhagyása és tisztázása nélkül vezették be a lelkészi hivatalt, a humánszolgálatot, még ha csak egyegy tiszt erejéig is állították föl a köztársasági megbízottaknak a s zakmai törzsét, a volt szovjet szisztémában lévő hadseregparancsnokságból szárazföldi parancsnokságot létesítettek, az a jéghegynek a teteje. Az alatt, amíg mi itt ülünk, a honvédségben lényeges változások történtek anélkül, hogy csak azt az udvariasságot megkaptuk volna, hogy tudatták volna velünk, hogy ez következik. Végrehajtották! Ilyen esetben - ismétlem, most nem akarok nagyon ezen lovagolni, hogy "Amerikából jöttem, mesterségem címere hadtörténelem" , de a helyzet az, hogy ezt nem úszta volna meg A merikában egy Pentagon, és nemcsak a fejéről van szó, hanem az egészről. A Szili Sándorféle javaslatok azt szeretnék bevezetni, ami demokráciához vezet. Ne tessék félreérteni a szavamat, eszem ágában sincs bizalmatlanságot deklarálni a honvédség vezetésév el szemben, akár civil, akár egyenruhában van. De a hadtörténetet tanulmányozva tudnunk kell, hogy a hadseregekben van egy pretoriánus gárdakomplexum. Ez alatt azt értem, hogy a hadseregekben benne van az az igény, hogy a hatalomban részesüljenek.
