Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - Határozathozatal a statisztikáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - FÁKLYA CSABA, DR. (SZDSZ)
1446 vonatkozásban mérlegelendő, hogy az etikaiszakmai normák betartása, a betegségmegelőzési és gyógyítási tevékenység szempontjából vane v alamelyik változatnak kimutatható előnye. Nem volna érdektelen megkérdezni magát az orvostársadalmat sem, hiszen eddig ez nem történt meg. Még a jelenlegi tagság is erősen megosztott a kötelező tagság kérdésében, de feltételezhető: az a 16 ezer kolléga, ak i idáig nem lépett be, még nagyobb arányban a kötelezővé tételt ellenzők közé tartozik. A kérdés vitáját figyelemmel kísérjük, és végső álláspontunkat aszerint fogjuk kialakítani, hogy melyik változat szolgálja előnyösebben a betegek érdekeit. A második vi tatott koncepcionális elem a kamarai feladatok kettőssége, azaz a hatósági, érdekvédelmi funkciók egyidejű érvényesíthetősége. A javaslatban ez a kettősség mint feloldhatatlan ellentmondás jelenik meg a gyakorló orvos számára. Kívánatos lenne, ha a szakmai önkormányzati jelleg nagyobb hangsúlyt kapna. Igen halványak a szakmai érdekvédelem garanciái is, hiszen a Magyar Orvosi Kamara feladatainak felsorolásában csak két olyan bekezdés van - ez a 2. § g) illetve i) pontja , amely egyetértési jogot biztosít, e zen feladatok is viszonylag perifériás jelentőségűek. Olyan európai, kamarai joggyakorlatban bevált és klasszikusan kamarai feladat, mint például a nem magyar állampolgárságú orvosok munkavállalásának engedélyezése, nem szerepel a feladatok között, holott ez ma is miniszteri rendeletben biztosított jogköre a kamarának. Igen sajnálatos, hogy az orvosképzés, szakmai továbbképzés követelményrendszerét illetően sincs egyetértési jog, pedig a tárcaközi egyeztetést követően ez még így szerepelt. A harmadik vitato tt koncepcionális elem: az egyéni érdekvédelem lehetőségei a kamara tevékenységében. A javaslat csak nagyon homályos utalást tesz az egyéni érdekvédelemre, pedig erre a jövőben még nagyobb szükség lesz: elég, ha a társadalombiztosítás praxisfinanszírozási megszorításaira, az önkormányzatok gazdasági szorultságára vagy a kártékony paramedicinális tevékenységre utalok. Hagyományosan kamarai feladat a területi praxisok védelme, nagyságuk szabályozása - sajnos, ez sem szerepel a javaslatban. A szakmai, gazdaság i érdekvédelmi és büntetőjogi ügyekben történő képviselet viszont nem tartalmaz garanciális elemet - nem is tartalmazhat, hiszen az érdekvédelmi, érdekvédelemérvényesítési lehetőséget csak a kamara országos elnöksége számára biztosítja. Ha viszont a jogok nem azon a szinten jelentkeznek, ahol a jogsértések várhatóan bekövetkeznek, akkor az egész érdekvédelmi tevékenység kudarca előre borítékolható. A fegyelmezési rend ellentmondásai a felelősségi szabályozás túlsúlyából származnak, és legélesebben a közalk almazotti státusban lévő orvos fegyelmi eljárásának előírásaiban láthatók: fegyelmi eljárást vétség gyanúja esetén a kamara kezdeményez, de nem folytatja le - azt a munkáltatóra bízza. Az orvosi munka természetéből következően, ily módon a fegyelmi eljárás ok kezdeményezője döntően a kamara lesz, hiszen lényegesen több információ áll rendelkezésére kollégális körből. Ez a feljelentő szerep további kérdéseket is felvet akkor, amikor az orvosi állások százai gazdasági okokból válnak feleslegessé. A kamara szer vezeti felépítését tekintve több rendbeli felvetésünk van. Az egyik mindjárt az, hogy a korábbi, a jelen magyar orvosi kamarákkal egyeztetett elképzelésben a Magyar Orvosi Kamara még mint országos szövetség jelent meg, s tulajdonképpen egy föderatív szerve zet lett volna. A jelenlegi tervezet egy centrálisan és hierarchikusan kiépített szervezetet mutat be, amely a területi elven kívül semmilyen más tagolódást, horizontális struktúrát nem enged meg. Az országos képviselőtestületbe megyénként delegált három fő - fővárosi kerületenként négy fő - eleve kizárja a helyi kamarai közvetlen képviselet lehetőségét. Ez egyértelműen antidemokratikus szervezeti modell, különösen, hogyha azt is tekintetbe vesszük, hogy végletekig szabályozott, és az
