Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 5. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - Az ülés megnyitása - ELNÖK (Szabad György): - RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF)
1430 Március 15.: Iliescu elnök ezek után a BBC műsorában kijelenti, hogy Románia a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogokat tekintve a leghaladóbb országok közé tartozik. Március 19.: a marosvásárhelyi pogrom évfo rdulóján névtelen feljelentés alapján házkutatás Tordaszentlászlón Szőke Zoltán református lelkésznél, BoldizsárZejk Imre RMDSZelnöknél, valamint Magyarlétán Barta Lajos református lelkésznél; és a református templomot is feldúlják a névtelen feljelentés ürügyén. Március 26.: Kolozsvár: a Báthory- és Apáczailíceumok és a református lelkészi hivatal felszólítást kap, hogy 48 órán belül távolítsa el a magyar nyelvű névtáblát. Március 27.: a Ceausescudiktatúra négy securitatés rendőrének - akik Hargita meg yében a népharag áldozatai lettek - Iliescu elnöki rendelettel a Román Forradalom Vértanú Hőse címet adományozza; Hargita megye akkori magyar prefektusa, Pataki Imre megtagadja a kitüntetés átadását, és visszaküldi Bukarestbe. Április 11.: RMDSZtiltakozás Kolozsvár polgármesteri hivatalának rendelete ellen, a 86/1992es rendelet ellen, mely szerint közleményeket, hirdetményeket - így a magyar színház és opera plakátjait is - román nyelven kell írni. Ez ellentétes a helyi közigazgatásról szóló 69/1991. törv ény 30. §ával. Április 12.: negyedszer támadják Szatmárnémetiben ismeretlen tettesek a katolikus székesegyházat. Április 24.: az RMDSZ liberális platformja nemzetközi tanácskozást tervez, melyre a FIDESZ is hivatalos, de egy nappal előbb a polgármester le tiltja. Június 4.: … ELNÖK (Szabad György) : Megkérem képviselőtársamat, tömörítse előterjesztését. (Zaj.) RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF) … Iliescu kijelenti: a nemzetiségi kérdést állandóan a gyanakvás szítására használják a kormánypolitikusok is. Jú lius 8.: tiltakozás a tanügyi törvénytervezet ellen, mely kimondaná, hogy a felsőoktatás más nyelven nem, csak román nyelven lehetséges. És végül, ami miatt most gyakorlatilag szót kértem, a legutóbbi megnyilatkozása az, hogy Hargita és Kovászna megyében - Kovászna megye több mint 75%ban magyarlakta, Hargita megye 85%ban magyarlakta - román prefektusok kinevezése történt, illetőleg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület épülete visszavételének ügye most van a bukaresti legfelsőbb bíróság előtt. Eln ök Úr! Ez a kinevezés - Hargita és Kovászna megye élére román prefektus kinevezése - jogszerű. Ugyanakkor ennek a jelentősége abban rejlik, hogy a román prefektusok nem olyan jogkörrel rendelkeznek, mint a magyar köztársasági megbízottak, hanem igenis nagy on sok mindenben tudják korlátozni a többségében magyarlakta terület lakosait - iskola, egyház, helyi rendeletek, törvénykezések, perlések visszavétele ügyében , éppen ezért az ottani lakosok tiltakozó megmozdulásairól kaptunk hírt a múlt héten. Nem óhajt unk Románia belügyeibe beavatkozni, de azért az európai normáknak az előbb lefektetett nemzeti kisebbségi védelmet biztosító elvei alapján igenis úgy érzem, hogy szóvá kell tennünk ezeket a jelenségeket - mégpedig azért kell szóvá tenni, mert a hivatalos r omán politika állandóan hangoztatja a jószomszédi viszony, a Magyarországgal történő megegyezés fontosságát - amit mi is annak tartunk , ugyanakkor, ha megvizsgáljuk, ebben az ügyben milyen lépések történtek, akkor azt tudjuk mondani, hogy az európai norm áknak nem egészen megfelelő, a demokratikus és a kisebbségi jogokat sértő intézkedések nagymértékben rontják a hivatalos román politika megnyilvánulásait.
