Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátása - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
143 törvényerőre emeltek azon a fórumon - nem képezheti vita tárgyát még akkor sem, ha ezzel eg yes képviselők azt gondolják vagy úgy érzik, hogy az ő törvényalkotói szabadságukat bárki korlátozni kívánja. Nem erről van szó. Törvényalkotói felelősségről van szó: hat országos szakszervezeti konföderációnak a megállapodását, egyetértését azokban a kérd ésekben, amelyekben már nem volt tovább tartható a széthúzás, a vita, a marakodás a vagyon fölött, milyen mértékben veszik figyelembe, vagy milyen mértékben tartják tiszteletben. Lehet itt most még különböző elvetélt ötleteket előhozni a Monopoly csoport r észéről. De semmiképpen nem tartom bölcs dolognak ennek a megállapodásnak a fölrúgását - nem látva annak, mármint a megállapodás felrúgásának vagy arra való felbújtásának a következményeit. Dragon Pálnak azt a hozzászólását, amit oly drámaian intézett a Pa rlamenthez, a magam részéről sajnálatosnak tartom. Számtalan alkalom volt - ezt nyilván Dragon Pál képviselőtársam bizonyítja , amikor tőlem kért eligazítást a szakszervezetek között folyó vitákban. Ezt az utóbbi kérdésben nem tette meg. Ebből következik, hogy tájékozatlanságából fakadóan olyan kérdést irányít a Parlamenthez, amely teljes mértékben, korrekt módon megválaszolásra került ezekben a megállapodásokban. Konkrétan arra gondolok, hogy a megállapodást alá nem író két szakszervezetnek milyen hányad jut abból a vagyonból, amit itt 4,2 milliárd forint körüli forgalmi értéken jeleznek. Ennek a két szakszervezetnek is lehetősége volt a megállapodásokon részt venni. Amikor már végleg meghiúsulni látszott ez a megállapodás, akkor külön mind a két szervezet tel leültek a megállapodó szakszervezetek, és még plusz ajánlatokat tettek ezeknek a szervezeteknek. Ezek a szervezetek azt gondolták, hogy nélkülük nem megköthető ez a megállapodás, ezáltal kisodorták magukat a megállapodásból. A vagyonnak az a része, ame ly számukra fel lett ajánlva, el lett különítve, most is rendelkezésükre áll, az ő dolguk, hogy elfogadják vagy nem. Mindenesetre nem lehet fenntartani azt a gyakorlatot, ha valaki valamilyen módon kulcspozícióba kerül, akkor megpróbálja zsarolni a többi m egállapodó felet a megállapodás meghiúsításával. Ez történt ebben az esetben. Ennek a következményét a két szervezetnek, illetve azok vezetőségének kell vállalnia. Éppen ezért azt kérem az Országgyűléstő l, hogy a szeptember 10i megállapodást, az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodást - amit szeptember 21én a Kormány, még egyszer mondom: a Kormány, a munkavállalók és a munkáltatók szervezetei egyöntetűen elfogadtak, s a Kormány vállalta, hogy maga terjeszti elő e megállapodás szövegét - illetve a törvénytervezetet legitimálja, jogilag alapozza meg ennek a megállapodásnak a betartását. Itt nem másról van szó, mint arról, hogy ez a két szervezet a továbbiakban sem akadályozza meg ennek a megállapodás nak a betartását, megkötését, ezért a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezetnek a döntési mechanizmusát konszenzusosról kétharmadosra át kell alakítani, hogy ezek a vagyoni megállapodások végre a munkavállalók szervezeteinek viszonyában rendezett állapotot teremtsenek. Ne lehessen egyik oldalról a szakszervezetekre azt folyamatosan rásütni, hogy a vagyonon marakodnak, miközben a munkavállalók képviselet nélkül vannak, a másik oldalról pedig folyamatosan forszírozni a megállapodást, illetőleg megkérdőjelezni annak létjogosultságát, amit pontosan annak érdekében kötöttek meg a szakszervezetek, hogy most már végre elháruljanak azok az akadályok, amelyek a munkavállalók szervezeteinek normális működése előtt álltak. Ha a Kormány által előterjesztett törvényjavasl atot a Parlament elfogadja, akkor vélhetően ez az állapot be fog következni, és onnantól kezdve a magyar szakszervezeti mozgalom vélhetően azzal tud foglalkozni, amire hivatott. Nem különböző pártok fiókszervezetének lenni, nem különböző kalandor személyek gyűjtőhelyévé lenni, hanem annak, amire hivatott egy szakszervezet: a dolgozók érdekeit képviselni megfelelő körülmények között, megfelelő jogi keretek között. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
