Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SALAMON LÁSZLÓ, DR. a törvényjavaslat előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. a törvényjavaslat előadója:
1418 Tisztelt Országgyűlés! Sor on következik az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1992. évi LV. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést 9018as számon kapták kézhez képviselőtársaim . Megadom a szót dr. Salamon Lászlónak, az alkotmányügyi bizottság elnökének, a napirendi pont előadójának. Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója SALAMON LÁSZLÓ, DR. a törvényjav aslat előadója: Tisztelt Országgyűlés! (Mozgolódás, sokan elhagyják a termet.) A jelen előterjesztés történeti előzményeiként az alábbiakat kell emlékezetükbe idéznem. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. §a (1) bekezdésének b) pont ja akként rendelkezett, hogy a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló, közüzemi célra alapított állami gazdálkodószervezetek, továbbá a költségvetési üzemek vagyona és az e szervezetekből átalakuló gazdasági társaságokban az államot megillető vagyonrész az önkormányzatok tulajdonába kerül. Az önkormányzatoknak átadandó vagyon kapcsán az önkormányzatok, illetve az állami szervek között vita keletkezett a gyógyszertári központok sorsáról. (Zaj, az elnök csenget.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Egy kis figyelmet kérünk. Igen, tessék folytatni. SALAMON LÁSZLÓ, DR. a törvényjavaslat előadója: Köszönöm, Elnök Úr! E vita lehetőségét jogi szempontból az tette lehetővé, hogy a gyógyszertári központokat létesítő határozatok nem eg ységesek. Egyes gyógyszertári központokat közüzemi vállalatoknak minősítenek, míg más gyógyszertári központok a létesítő határozat alapján nem tekinthetők ilyen vállalatnak. Emellett a létesítő határozatokból az is megállapítható, hogy a vállalatok tényleg es tevékenységi köreként kereskedelmi tevékenység van megjelölve, nem pedig egészségügyi szolgáltatás, ami a közüzemi jelleget ténylegesen megalapozhatná. A vita érdemi oldalát tekintve az önkormányzatok - az önkormányzati törvényre hivatkozással - a gyógy szertári központok tulajdonukba adását igénylik, illetve álláspontjuk szerint a gyógyszertári központok önkormányzati tulajdonba kerültek, míg az állami szervek álláspontja szerint ezek a gazdálkodó szervezetek nem tartoznak az önkormányzati törvény hatály a alá, és privatizációjukat egységesen kell kezelni. A vita megoldásának szándékával az Országgyűlés az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. §ának (2) bekezdésével módosíto tta az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 47. §át, és kimondta, hogy a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló, közüzemi célra alapított állami gazdálkodósz ervezetek közül nem kerülnek az önkormányzatok tulajdonába a gyógyszertári központok. Ez a rendelkezés azonban a kialakult vita megoldásában nem segít, sőt, felesleges és értelemzavaró a következők miatt. Az önkormányzatok értelemszerűen sérelmezik, hogy a szerintük az önkormányzati törvény alapján a tulajdonukba kerülő vagyonról egy másik törvény ezzel ellentétesen rendelkezik. Emiatt felterjesztési jogukkal éltek e törvényi rendelkezés megszavazásával kapcsolatosan is. A másik álláspont képviselői pedig j oggal kifogásolták, hogy az új jogszabály tényként rögzíti azt az eddig vitás kérdést, hogy a gyógyszertári központok közüzemi vállalatok, és ezzel mintegy utólag elismeri, hogy az önkormányzati törvény vagyonátadásról rendelkező szabályai alá esnek. (18.2 0)
