Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
1375 Ez a szélsőséges helyzet úgy állt elő, hogy a városhoz tartozó területből törvényesen kielégítést nyert a tagi alkalmazotti igény, részaránytulajdon, a kárpótlást igénylők tulajdona. A földárverések befejezése után fennmaradó maradék területre ugyan nincs törvényesen tulajdonos kijelö lve, de a törvény szerint a tsz szétoszthatja tagjai között, mely jelen esetben 14 település polgárainak teremt tulajdonlehetőséget Sajószentpéteren. (14.40) Az önkormányzat még az 1945 előtti közösségi birtokához sem juthat hozzá. Sajószentpé ter esetében 1810 hektár került a tsz tulajdonába, melyen belül 562 katasztrális hold állami tulajdon, 459 hold közbirtokossági legelők, melyet államosítottak 1949ben. A törvény azon rendelkezése, hogy a települések a szövetkezeteknél nyilvántartott állam i földterületek tulajdonosai lehetnek, a tszek földterülettagosítás, földcsere és megváltási rendezetlenségek miatt esetenként minimális állami földterületeket mutatnak ki, és csak ezt kívánják a települések rendelkezésére bocsátani. Úgy érzik a város po lgárai, hogy a kárpótlási és a szövetkezeti átmeneti törvényben meghatározott földalapok jelölése és ennek alapján a nevesítése a települések, közösségek érdekeit nem vette figyelembe. Azért mondtam el a tisztelt Ház előtt ezt a helyi problémát, mert úgy é rzem, Magyarországon még sok más településnek is van hasonló gondja. Az önkormányzatok nem rendelkeznek földalapokkal. Az történt, hogy az 1970es évek fordulóján az úgynevezett állami tartalékföldeket 10 Ft/aranykorona áron a szövetkezetek tulajdonába adt ák. Az önkormányzatok - felhasználható terület hiányában - semmiféle olyan kezdeményezést nem tudnak támogatni, amelynek a megvalósításához földterületre van szükség. Kérdezem tisztelt miniszter urat, hogy vane arra mód, hogy az önkormányzatok földterület hez jussanak. Szerintem az is megoldás lehetne, ha a kárpótlási igények kielégítése után fennmaradó termőföldek egy részét adnák az önkormányzatok tulajdonába. A jelenlegi törvény az így fennmaradt földeket a vagyonnevesítési szabályok szerint a szövetkeze ti tagok tulajdonába adja. Vajon milyen tagok tulajdonába? Akik a vagyonnevesítés pillanatában voltak tagjai a szövetkezetnek? Vagy kik kapják? Ez nem tisztázott kérdés, így nem lenne sérelmes senkire nézve sem, ha egy részüket az önkormányzat kapná. Az ön kormányzaton keresztül az egész közösség jól járna. Úgy érzem, ezekre a kérdésekre minél előbb választ kell adni, nehogy több helyen is előforduljon az az eset, ami Sajószentpéteren előfordult, ahol a kárpótlás végrehajtását a bírósági tárgyalások elhúzódá sa akadályozza. Emiatt a megnyugtató megoldás mindenkinek érdeke. Tisztelettel várom a válaszát. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Megkérem dr. Szabó János földművelésügyi miniszter urat, adja meg a választ. Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter válasza S ZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt kérdező Miklós Képviselőtársam! Általánosságban annyit szeretnék a kérdésről mondani, hogy az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szabta meg azo kat a jogi kereteket, amelyek alapján az önkormányzatok termőföldtulajdonhoz juthatnak. Az ennek folyományaként jelentkező törvények között - többek között a szövetkezeti átmeneti törvény is - volt olyan, amely megtöltötte ezt aztán konkrét tartalommal. A szövetkezetek, illetve az átmeneti törvényt megelőzően az önkormányzatok olyan földtulajdonhoz jutottak elsősorban, amelyek korábban úgynevezett tanácsi kezelésben lévő vagy tanácsi szervek kezelésében lévő földek voltak. Lényegében a jelenlegi földtulajdo nuk alapját, jelentős részét ez képezi ma is. Kétségtelen, hogy van még egy jogi lehetőség, nevezetesen az, amikor a kárpótlásra kijelölt, állami tulajdonú, de
