Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 30. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - A helyi önkormányzatok folyamatban lévő címzett- és céltámogatásáról, továbbá a támogatási célok 1993. évi rangsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH TIVADAR, DR. a KDNP vezérszónoka:
1351 Ezeket a számokat még hadd egészítsem ki néhány kiragadott, de azt hiszem, a költségvetést és ennek során a következményeket jól szemléltető adatokkal. 1990ben még 600 községben nem volt egészséges ivóvíz. Azóta ebből 442ben megoldódott a probléma, illetőleg a megoldás folyamatban van. Másik példa: még a céltámogatások megkezdése előtt készült felmérés szerint 800 általános iskolában és 121 k özépiskolában nem volt tornaterem, 1991ben indult a céltámogatás, és 530 községben kezdték el a tornaterem építését, és ezek egyharmadában már befejezték. Megvalósulóban vannak gáz, csatorna- és telefonprogramok olyan eldugott térségekben is, ahol ezekne k korábban a híre sem volt. Tehát jelentős eredményként könyvelheti el az Országgyűlés, a kormányzat eddigi tevékenysége alapján, hogy korábban méltánytalanul mellőzött településeknek, főleg kisközségeknek a helyzetét igen jelentősen és igen nagy fokban si került javítani, úgyhogy ezek legtöbbjében olyan fejlesztések valósultak meg, amelyekre a korábbi évtizedekben nemigen akadt példa. Az az ellentmondás, amelyet az ellenzéki vezérszónokok részéről hallottunk, abban feszül véleményem szerint, hogy az önkormá nyzati törvény alanyi jogon biztosítja a központi támogatást, amennyiben a pályázatok megfelelnek a kiírt alaki feltételeknek. A másik ellentmondás az, hogy míg az önkormányzati törvény egy állandó, egy konstans szabály, addig az állami költségvetés pénzüg yi keretei és lehetőségei évről évre természetesen változnak. Az ország általános gazdasági helyzetétől, a költségvetés pozícióitól semmiképpen nem lehet elvonatkoztatni az önkormányzatok helyzetét sem, azt hiszem, itt keresendő a probléma gyökere az 1993as költségvetésben kialakult helyzet alapján. Nos, eléggé kemény felvetést hallottunk Wekler Ferenc képviselő úr részéről, hogy ez a törvényjavaslat, amelyet most tárgyalunk, bizony nem felel meg a korábban hozott törvényeknek, nem felel meg annak a kerett örvénynek, amelyet tavaly a címzett és céltámogatásokról alkottunk. Indoka szerint azért, mert három kistelepülés, illetve a szigetközi települések köre - ez körülbelül 26 kistelepülést jelent, 28000 lakossal - mintegy ki lett emelve, kiragadásra került a többi község helyzetétől. E szerint az értelmezés szerint bizonyos kis térségekben, illetőleg regionális problémák megoldására lehet a címzett támogatásokat nyújtani. Szeretnék emlékeztetni e vélemény kapcsán arra, hogy a '89. évi törvény 1. § (2) bekezdés e a címzett támogatások vonatkozásában válsághelyzetek problémáinak kezelésére is eltérő körben ad lehetőséget címzett támogatásra, tehát nem rendszeridegen és nem törvényellenes ez a címzett támogatás, amely a három település vonatkozásában elénk került. A korábbi években nem volt jellemző az, hogy háttérből bizonyos csoportok - lobbyérdekek szerint - kijártak maguknak címzett támogatásokat. Kérem, tessék megnézni a korábban nyújtott címzett támogatásokat, akár aszerint is, hogy abban a körzetben milyen pá rtállású képviselők vannak. Ha most megnézik, akkor nem találnak olyan összefüggést, hogy bizonyos politikai preferenciák szerint történt meg az elbírálás. Tehát ezt az érvet nem lehet elfogadni. Valamenynyi címzett támogatást a korábbi években a Parlament hagyta jóvá, a Parlament ellenőrzése alapján, illetőleg számvevőszéki vizsgálatok alapján történt ezeknek az odaítélése és folyósítása. Azokkal a felvetésekkel viszont egyet tudok érteni, amelyek azokra a feszültségekre mutatnak rá, amelyek ebből a törvén yjavaslatból számunkra megmutatkoznak. A feszültséget az okozza, hogy az idei évi előirányzat nagy részét - több mint 20 milliárd forintot - lekötik a folyamatban lévő címzett és céltámogatások, illetve az államtitkár úr expozéjában elhangzott jelzés szeri nt a '92. évben odaítélt, de az idei évben ígérvényként kielégítésre kerülő támogatási kérelmek. Nos, ennek az a következménye, hogy rendkívül szűkös az a keret, amelyet az idei évben az új induló beruházásokra tud az Országgyűlés fordítani - körülbelül 8 milliárd forint ez az összeg , és ugyancsak ígérvényként a konkrét összeg eldöntése, ismerete nélkül történik egy újabb ígérvény a
