Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (8989-es szám) részletes vitája - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A bányászatról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
1328 A Magyar Bányászati Hivatal a Kormány irányításával működő olyan országos hatáskörű államigazgatási szerv lesz, melynek felügyeletét látja el az ipari és kereskedelmi miniszter, aki egyben a hivatal elnökével kapcsolato s munkáltatói jogokat is gyakorolja majd. A Magyar Bányászati Hivatal elnöke évenként beszámolni lesz köteles az Országgyűlésnek a bányafelügyelet tevékenységéről. A bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésére vonatkozó sajátos előírásokat jogszabályi szin ten kell rendezni. Végül: megfelelőbb lett az ásványvagyongazdálkodás, a feltárás, a geotermikus energiahordozó, a szénhidrogénszállító veztékek és a földtani adat fogalmi definíciója. Mégis, minden részsikerek ellenére - mint arról már szóltam - örömömr e erős árnyék vetődik. Hogy miért, arról próbálok a következőkben némi tájékoztatást nyújtani. Erről egyébként Pál László képviselőtársam már beszélt, de úgy gondolom, hogy a nyomaték kedvéért nem árt, hogyha mindezt talán egy kicsit más megvilágításban én is ismertetem. (19.50) Az előbbiekben felsorolásszerűen ismertetett kisebbnagyobb jelentőségű módosító indítványok gazdasági bizottságbeli elfogadása, hozzájuk az előterjesztő tárca támogatásának elnyerése, s az a remény, hogy ezen módosításokat a határo zathozatal során az önök többsége is támogatni fogja, szóval mindez szép részsiker, de nagyon is viszonylagos, nagyon is relatív, egyszerűen azért, mert a leglényegesebb, a legalapvetőbb módosító indítványt, azt, amelyik a beterjesztett törvényjavaslat fil ozófiáját volt hivatva megváltoztatni, sem az előterjesztő, sem a gazdasági bizottság nem tudta magáévá tenni. Ezek után, Pál László képviselőtáramhoz hasonlóan, akivel ezt a módosító indítványt közösen nyújtottuk be, én is megpróbálok egy utolsó kísérlete t tenni, hátha az önök támogatását elnyerve még megmenthető az ügy. Miről is van szó? A bányatörvény az előterjesztő szándéka szerint tovább kívánja örökíteni az állam ásványi nyersanyagok és goetermikus energiahordozók fölötti tulajdonosi monopóliumát, és mindezzel a bányatörvény épp a legalapvetőbb kérdésben nem haladná meg elődjét, mely - mint köztudott - szintén az állam kizárólagos tulajdonának ismerte el a föld méhének összes kincsét. Ez pedig egyáltalán nem természetes. Pál László képviselőtársammal közösen beadott módosító indítványunkkal mi arra próbáltunk kísérletet tenni, hogy külföldi példák alapulvételével demonopolizáljuk az állami tulajdonlást. Az ásványi nyersanyagok és geotermikus energiahordozók három kategóriáját állítottuk fel. Az elsőbe azok tartoznának, melyek szerintünk is csak az állam tulajdonát képezhetnék: a szénhidrogének, az urán tartalmú ércek és színesfémtartalmú ércek, a bauxit és a geotermikus energiahordozók. Csak összehasonlításul: az osztrák bányatörvény ebbe a kategóriába csak a szénhidrogéneket, urán tartalmú érceket és feltehetőleg hagyománytiszteletből a sót sorolja. Az általunk javasolt második csoportba a földtulajdon joga alapján tartozna néhány ásvány, vagyis ezeket a föld tulajdonosa saját tulajdonaként bányászhatná a Bányafelügyelethez történő bejelentés, s az illetékes önkormányzattal történő megállapodás alapján. Mi ide soroltuk az agyagot, homokot, mészkövet, dolomitot, márgát és bazaltot. Az osztrák bányatörvény - hogy ismét analógiát hozzak - e téren is liberál isabb nálunk, hisz az több mint 20 ásványi nyersanyagot sorol ebbe az osztályba. Az általunk proponált harmadik kategória tartalmazná az összes többi, az első két csoportba nem tartozó ásványi nyersanyagot, melyek bányaszabadnak minősülnének, s bányászatuk hatósági engedéllyel, az illetékes önkormányzattal történő megállapodás alapján lenne végezhető.
