Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (8989-es szám) részletes vitája - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A bányászatról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1324 A második kategória, amire javaslatot tettünk - és ide bizonyos építőipari alapanyagok bányászatát javasoltuk besorolni - a helyileg illetékes önkormányzat okkal való megállapodásra alapítaná a bányászat jogát, míg a harmadik kategóriában elegendőnek tűnik a hatósági engedélyezés a mi véleményünk szerint, és nincs szükség koncessziós eljárásra. Ez lenne a második kérdéskör, amit a részletes vitában is megismé telnék. Azt hiszem, ennek további tanulmányozása nagyon is célszerű lenne az Országgyűlés számára. A harmadik megjegyzésem egy rendkívül rövid megjegyzés: a geotermikus energiával összefüggő szóhasználatra, fogalomhasználatra vonatkozik. Úgy érzem, hogy a szavak mögött nem mindannyian értjük ugyanazt, és ezért bizonyos fokig további precizírozást igényelne a törvény. Például amikor kiderül az, hogy a geotermikus energiát nem bányásszák, hanem csak annak hordozóját, akkor az is kiderül, hogy a geotermikus en ergiahordozó viszont kétfajta adózási rendszer alá esne: egyszer mint energia, egyszer mint víz, alapvetően víz, adózás tárgyát képezhetné. (A jegyzői helyet Dr. Szabó Lajos helyett Tóth Sándor veszi át.) (19.30) Miután nem tudtuk precízen végigtárgyalni e zeket az elemeket, úgy érzem, hogy fogalom használatában és valószínűleg majd a gyakorlatban ez a kérdéskör fog néhány gondot okozni. A negyedik ügy, amire szeretnék kitérni, a még a gazdasági bizottságban, de tudomásom szerint a kormányzati szerveknél is kitárgyalatlan, geológiai szolgálatok ügye, ezen belül a Földtani Hivatal ügye és ezen belül egy olyan kérdéshalmaz, amelyik a geológiával összefüggő szakhatósági tevékenységre vonatkozik. Azt hiszem, több alkalom nem lesz arra, hogy véleményemet kifejtsem a Parlament plenáris ülése előtt. Ezért - annak ellenére, hogy a bizottsági tárgyalások még nem záródtak le - úgy érzem, hogy ki kellene erre térni, és célszerű lenne befolyásolni az önök, illetve a döntéshozók véleményét. Az általános vitában már elmondt am: nem tartom célszerűnek, nem tartom helyesnek azt, hogy a Bányászati Hivatal alapvetően három különböző funkciót egyesít önmagában. Egyesítené önmagában a geológiai hatósági funkciókat, egyesítené a koncessziózással összefüggő, minisztériumtól átvállalt feladatokat és a bányabiztonságfelügyeleti feladatokat. Ez három, helyenként egymásnak nagyon is ellentmondó feladatkör. Meggyőződésem szerint a geológiai szolgálatok terén az állami feladatokat - legalábbis a nem bányászati tevékenység körében - külön m eg kell tartani. Egy olyan kompromisszum meghozatala lenne célszerű, amelyben a bányászati feladatok a Bányászati Hivatalra, a nem bányászati feladatok pedig valamilyen geológiai szolgálatra telepítve működtethetők. A különböző módosító indítványokban szer eplő azon javaslat, hogy a geológiai szolgálat ügyeit egy alapítvány keretében oldjuk meg, véleményem szerint abszolút helytelen. Ez tagadja annak a szükségszerűségét, hogy szakhatósági feladatokat lássanak el a magyar állami geológiai intézmények. Ez az á llítás, azt hiszem, egy olyan tévedésen alapul, hogy az ipari tárca hatáskörében csak a bányászattal összefüggő hatósági tevékenységek látszanak, a bányászat tevékenységét meghaladó körben a tárca ezeket a funkciókat nemigen ismeri. Hadd mondjam el, hogy c sak 1991ben és '92ben a földtani hatóságok szakhatósági véleményt több mint 700 esetben adtak. Ebben a több mint 700 esetben olyan szervek, mint például az önkormányzatok, a hulladék - és szennyvíz - elvezetésével foglalkozó szervezetek, a rádióaktív ler akóhelyekkel, barlangokkal, gyógyfürdőkkel, környezetvédelmi kérdésekkel, nyomvonalas létesítményekkel foglalkozó szervezetek sorozatosan kértek szakhatósági véleményeket ezektől a szervezetektől. Ezzel szemben a jelenlegi stádiumban az előterjesztés is és az elfogadásra többek által javasolt módosító indítványok is arra utalnak, hogy ilyen szakhatósági feladatok a jövőben ne legyenek, oldják meg a problémát szakvéleményezések útján. A kettő mintha helyettesítené egymást.