Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
1304 apró, támogatott pont az, hogy a "települési önkorm ányzat" helyett "helyi önkormányzat és az általa fenntartott intézmények" kifejezés kerüljön be - ami szerintünk nem lényeges változás; a másik elfogadott pedig a kihirdetés napjával kapcsolatos, ami ebből a szempontból megint csak nem lényeges módosítás. Tehát a mezőgazdasági bizottság, sajnálatos módon - a Kisgazdapárt jelen lévő képviselőinek egyetértésével - végül is az egész javaslatot elutasította. A másik probléma a Balás képviselő úr által fölvetett módosító indítvány, amit Szigethy István adott be: véleményünk szerint egyértelmű, és az adókedvezmény mértékének meghatározásánál az aranykorona és az adómérték összefüggését precízen határozza meg. Szeretném, hogyha a matekórát most elkerülnénk, de a lényeg az, hogy ez megfelelő megoldást ad arra, hogy a 18 aranykorona alatti területek általunk javasolt adómentességét megfelelően kezelni tudja. Én ennek tulajdonítom azt, hogy a költségvetési bizottság ezt a javaslatot támogatta. Mondom - mint említettem , hogy az egyéb kérdésekben a szavazás előtt szere tnénk összefoglalni a véleményünket. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Zsiros Géza képviselő úr, független kisgazdapárti képviselő. Felszólaló: Dr. Zsiros Géza (FKgP) ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt K épviselőtársaim! Egyetlen dologra kívánok reagálni a részletes vita kapcsán, miután Izsó képviselőtársam megemlítette, hogy ne fizessenek földadót, és érjük ezt el. Képviselőtársaim! Valamire föl szeretném hívni a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy durván 2 milliárd forintnyi földadót fizetünk be ma Magyarországon egy évben - az egész magyar mezőgazdaság. Ennyi ma. És kérdezem: kötelezőe ezt befizetni? Egyáltalán nem. Mert azok a szövetkezetek, amelyek tagjaikra lebontva szervezik meg az egész termelést, el tudják érni a teljes földadómentességet. Hogy ennek ellenére azt teszik, hogy fizetik a földadót, fizetik a személyi jövedelemadót a mezőgazdaságban, a vállalkozási nyereségadót és az ötvenegynéhány százalékos tébéjárulékot, és elérik azt, hogy adott ese tben beleviszik csődeljárásba és felszámolási eljárásba a gazdaságukat - ez egy külön ügy. De jelen körülmények között, ha valaki jól teszi a dolgát, jól építi fel a gazdasági ügymenetét, kérem, földadót ma sem kell fizetni. Köszönöm. Hát a háromévi adómen tességet meghirdettük - már bocsánat! ELNÖK (Dornbach Alajos) : Következik Balás István képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Felszólaló: Dr. Balás István (MDF) BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Képviselőként kértem szót most, valób an, és nem bizottsági tisztségviselőként. A következőkre szeretnék rámutatni - az előterjesztőkhöz: az osztó, az osztandó és a hányados viszonyát ugyan elég régen tanultuk, de mégis, arra kell kérnem őket, hogy egyetlen számítást végezzenek el. Hogyha ezek ben a tényezőkben valami változik, mi az eredmény? Aki ezt a számítást elvégzi, rájön, hogy az előterjesztők javaslata adóemelést eredményez és nem adócsökkenést. Óriási a különbség. Kormánypárti képviselőként az adóemelést nem támogatom. Ami pedig Vincze Kálmán képviselő úr javaslatát illeti, arról szeretnék beszámolni, hogy a bizottsági viták során ennek a lényegét mi támogathatónak találtuk. A lényeg, ugye, az, hogy háromévi adómentesség illesse meg a kezdő mezőgazdasági vállalkozót. Valóban, az eredeti szöveg úgy szól, hogy aki 1990ben kezdte meg a tevékenységet, az 1992ben, tehát még a három év
