Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 17. napja - Határozathozatal a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (5338-as szám) részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (8989-es szám) részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Vöröskeresztről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - EKE KÁROLY, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
1289 1881ben jött létre a Vöröskereszt Magyarországon, és működésére több nemzetközi egyezmény vonatkozik - így az 1949ben kötött genfi egyezmények és az ezekhez csatlakozó későbbi jegyzőkö nyvek is , valamint figyelembe kell venni a mozgalom nemzetközi alapszabályát. Hazai joganyagunk is tartalmaz e szervezetre vonatkozó döntéseket: 1986ban módosították az alapvető 1955ös 25. számú törvényerejű rendeletet. A jelen javaslat tehát egy közel negyvenéves szabályozás helyére szeretne lépni, s mind a nemzetközi egyezményekhez, mind az időközben hazánkban bekövetkezett változásokhoz hozzáigazítja a mozgalom működésének jogi alapjait. Kitér a szervezet szociális munkájára, biztosítja függetlenségé t és garantálja állami támogatását. Sokan várják a tisztelt Háztól ezt a törvényt. Megemlítem, hogy vannak, akik kicsit túlzottnak találják, kivételezettnek és aránytalannak érzik a többi karitatív szervezethez képest a Vöröskereszt kiemelését. Szeretném e zeket a kritikus hangokat megnyugtatni: véleményük valószínűleg egy régebbi, elidegenedett Vöröskeresztre vonatkozna. Ugyanakkor nagyon sokan emlékeznek ebben az országban arra a sok jóra, ami - legutóbb például 1956ban - a Vöröskereszt segítségével érkez ett; még talán olyanok is vannak, akik emlékeznek - magam is, gyerekkoromból emlékszem , hogy a háború után mit jelentett hazánk számára a Vöröskereszt tevékenysége. Azt gondolom tehát, minden mozgalomban vannak felfelé ívelő és kevésbé felfelé ívelő szak aszok - egy törvényhozásnak a célokat, a munkát, a körülményeket kell tekinteni, nem pedig valamilyen utólagos értékítéletet mondani letűnt korokról. Mindezek alapján azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat teljesíti azokat a feltételeket, amelyek szüksége sek ahhoz, hogy a Magyar Vöröskereszt ennek a nagy múltú mozgalomnak teljes jogú tagja legyen, és hatékonyan fejthesse ki tevékenységét mind hazánkban, mind pedig - erőnkhöz képest - külföldön is. Ezért kérem a törvényjavaslat megtárgyalását a kivételes el járás rendjében, s majdan - lehetőleg még holnap - a megszavazását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megadom a szót Eke Károlynak, a kijelölt szociális bizottság előadójának. Felszólaló: Dr. Eke Károly, a szociális , családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója EKE KÁROLY, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Nemzetközi Vöröskereszt bizottság székházában van egy világtérkép, és ezen apró lá mpácskák gyulladnak ki, villognak különböző módokon. Azt mutatja ez a világtérkép, hogy a föld melyik részén van éppen helyi háború. Most megsokasodtak ezek a lámpácskák Európában, és én úgy gondolom, hogy ha volt periódus, amikor aktuális volt a Magyar Vö röskeresztről szóló törvény létrehozása, akkor a mai időszak pontosan ilyen. (16.30) Csatlakozom miniszter úr előterjesztéséhez azzal, hogy én is kivételes eljárásban megvitatott és a szociális bizottság által megszavazott törvénytervezetet a tisztelt Orsz ággyűlésnek elfogadásra ajánlom. De szeretnék még felidézni e lámpácskákon túl egy másik képet is. Azt a képet, amit Henry Dunant, a Vöröskereszt megálmodója, létrehozója látott a solferinói csatamezőn. Borzasztó látvány volt ez, ha a legborzalmasabb filme ket levetítenék előttünk, az sem hajazná ezeket. Mégis azt mondom, hogy a mai világ még ennél a borzalmas csatamezőnél is rettenetesebb látvány, hiszen akkor elmentek a háborúba megvívni a harcukat azok az emberek, akik védték a családot, az országot a bet olakodókkal szemben. De otthon biztonságban volt a család, a kis csecsemő a bölcsőben, az idős ember a kályha mellett nyugodtan élhette az életét. Ma azonban megváltozott, nagyon rossz értelemben változott meg ez a világ. Hiszen a háborúban nem lehet nyugo dtan otthon senki sem, az otthon tulajdonképpen feldúlt, és a veszély, a végzet mindenkire ott
