Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - A Magyar Tanácsköztársaság emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1959. évi II. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat vitája - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP) - ELNÖK (Szabad György):
1270 SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag támogatja. (Taps.) Határozathozatal az általános és részletes vit a együttes lefolytatásáról ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslathoz nem érkezett módosítás, indítványozom, hogy az általános és részletes vitát együttesen folytassuk le. Kérdezem, egyetérte ezzel az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 195 szavazattal, 4 tartózkodás mellett az együttes tárgyalás mellett foglalt állást. Megkérdezem képviselőtársaimat, ki kíván felszólalni? Géczi József, a Magyar Szocialista Pá rt részéről. Felszólaló: Dr. Géczi József (MSZP) GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP) Tisztelt Országgyűlés! Az április 4éről mindannyian tudjuk, hogy arról szól, mikor hagyták el a szovjet csapatok a nyugati határszél felől Magyarországot. És előrebocsátaná m azt is, hogy én egyetértek azzal, hogy az '59es törvény kikerüljön ebből a törvénytárból, ugyanakkor 1919 nem olyan egyszerű része a magyar történelemnek, hogy legalább annyit ne tegyünk meg, hogy a magyar Parlament jegyzőkönyvébe azon dédnagyapáink ked véért, akik abban az időben ott vagy hitből, vagy másból abban részt vettek, egy néhány mondatot ne mondjak. Ebben a Parlamentben - még kívülről figyeltem a képernyőről - Kéri Kálmán tábornok úr volt az egyetlen, aki volt olyan bátor, hogy elmondta azt, ho gy ő volt vöröskatona, és mint vöröskatona harcolt a hazáért a csehek és a románok ellen, majd utána természetesen azt is elmondta, hogy mint ludovikás tiszt vöröskatonaként harcolt a vöröskatonák ellen. Engedjék meg csupán csak azért, hogy 1919 része a ma gyar történelemnek, bármennyire is próbálnánk ezt tagadni, és ott nagyon sokan részt vettek ebben olyanok, akik hittek őszintén egy eszmében, vagy legtöbben nem is azért, hanem azért, mert harcoltak Magyarország fennmaradásáért, többek között a Felvidéken is. És engedjék meg, hogy elmondjak egy történetet, amit nagyapámtól hallottam. (Közbeszólás: Jaj, ne!) Kovács tanár úr - a kiskunhalasi direktórium vezetője - kiment egy szemináriumot tartani parasztoknak a felsőbalotai tanyai iskolába, és egy vöröskatoná t állított őrségül, hogy ezt vígan meghallgassák. Nagyapámék az ablakon át távoztak, mert nem bírták tovább a szemináriumot, ugyanakkor azonban jött a következő mozzanat, hogy bekövetkezett '19 augusztusa és a Horthyhadsereg Horthykatonái, keresztülvonul va a vidéken, összeszedték a környék katonaviselt embereit, és Kovács tanár úrral legközelebb a nagyapám akkor találkozott, amikor őt a kapuba őrnek állították és belül ezt az embert kínozták. És ez az ember őszintén hitt abban, hogy egy jó ügyet szolgál, és nem volt ideje arra, hogy ennek az ellenkezőjéről meggyőződjön. És nagyapám - puskáját letámasztva - haza távozott. (20.00) Ezért nekem csak az volt a célom, hogy bekerüljön a Magyar Parlament jegyzőkönyvébe, hogy egészen más dolog az, hogy a Magyar Par lament nem tartja indokoltnak ezen évforduló törvénybe iktatását és hatályon kívül helyezi a szóban forgó törvényt, ugyanakkor egészen más ügy az, hogy hogyan viszonyulunk egy történelmi időponthoz, és én bízom abban, hogy mind 1918, mind 1919 előbbutóbb békére fog találni a lelkekben. Köszönöm a figyelmet! (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) :
