Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
1249 jelentős túlsúlyának a megszüntetése, a mindezekből adódó politikai, gazdasági és energetikai függőségünk megszüntetése, amelyek úgy gondolom 23 év alatt nem felszámolhatók. Tisztelt Országgyűlés! Örömmel vettem tudomásul, hogy a hozzászólók döntő többsége egyetértett az energiapolitika alapvető céljaival. A hazai energiaigények bi ztonságos és megfelelő színvonalú kielégítése, országunk energiarendszereinek integrálása az európai rendszerekbe, az energetikában az aktív környezetvédelmi politika, az energiatakarékosság, valamint az energetikai fejlesztéseknél a lakossággal történő pá rbeszéd és az elfogadtatás - ezek mindmind olyan közös nemzeti érdeket jelentő követelmények, amelyek függetlenek minden ideológiai és politikai meggyőződéstől. Mindebből kiindulva a Kormány szükségesnek vélte az energiapolitika parlamenti megvitatását, a nnak ellenére, hogy erre nézve az Alkotmányban nincs előírt kötelezettsége. (18.10) A kitűzött célok megvalósítását segítő eszközök megítélésében lehetnek politikai nézetkülönbségek, de azt hiszem abban valamennyien egyetértünk, hogy fel kell számolni a ve zetékes energiahordozóknál a még meglévő egyoldalú importfüggőségünket, tehát diverzifikálni kell energiahordozóbehozatalunkat, természetesen a meglévő kapcsolataink feladása nélkül. E tekintetben több kormányzati lépés történt, amelyeket az energetikai t ársaságok ilyen irányú tevékenysége is segített. Általánosan egyetértettünk abban, hogy az energiával állandóan takarékoskodni kell, hiszen a takarékos állampolgári, vállalkozói magatartás nem lehet függvénye a gazdasági recessziónak vagy expanziónak. Az e nergiatakarékosság egyúttal környezetvédelem is, ami pedig előfeltétele a társadalom egészségi állapota javulásának, valamint az ország kedvező nemzetközi megítélésének. Ez a tudatosan takarékos és környezetkímélő magatartás szükséges ahhoz, hogy utódainkn ak olyan természeti környezetet hagyjunk örökül, amelyben jól érzik magukat, s amelynek továbbjavítása nem jelent majd az ő számukra megoldhatatlan nehézséget. Az energiapolitika kitűzött céljainak a megvalósításához szükséges eszközök sorában meg kell eml íteni az energetikai társaságok részleges privatizációját, mint a külföldi tőkebevonás egyik lehetőségének a megteremtését. E téren az állami vállalatok gazdasági társaságokká történő átalakításával az első lépések már megtörténtek, a privatizáció további feltételeinek a kialakítása ezen társaságok speciális tulajdonságaitól függően hosszabb időt vesz igénybe. E feltételek közül ismételten ki kell emelni a vezetékes energiahordozók árrendszerében jelenleg még meglévő aránytalanságokat, melyeknek a megszünte tése nagyon nehéz feladat. Mert itt alapvető szempont a lakosság teherbíróképességének a korlátait figyelembe venni. A tényleges privatizációhoz a potenciális belső és külső befektetők számára egyértelmű jogi és közgazdasági hátteret kell biztosítani. Az energiaszektoron belül a jelentősebb mértékű privatizáció a regionális gázszolgáltatóknál kezdődik el, ami iránt nagy a nemzetközi érdeklődés. A részvétel egyik energiapolitikai alapfeltételeként írjuk elő, hogy a gázszolgáltatóknál majdan tulajdonjogot sz erző nemzetközi társaságok hosszú távon biztosítsanak új többletgázforrást az ország számára. A gázellátás követelménye már a korábban kiírt pályázatban is szerepelt. A Kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a tender újabb kiírásában ez a privatizációs feltétel m ég hangsúlyosabb legyen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, abban is egyetértenek velem, hogy a biztonságos és megfelelő színvonalú energiaellátás nem nélkülözheti a meglévő energiarendszer megújítását, valamint az igények kielégítésé hez szükséges új kapacitások megépítését. Ezen belül kiemelkedően fontos a villamosenergiarendszerfejlesztés hosszú távú stratégiájának a meghatározása és társadalmi elfogadtatása. Ennek keretében igen fontos, hogy a környezetet jelentősen terhelő energet ikai objektumok megvalósítása széles körű társadalmi egyetértés alapján történjen meg, aminek feltételeit jogilag kívánjuk szabályozni; itt utalnék a 146/92es kormányhatározatra. A villamosenergiarendszer fejlesztésében rövid távon stratégiánk az igények hez rugalmasan igazodó kis egységkapacitású, kis tőkeigényű fejlesztések megvalósítása. Ez
