Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KELETI GYÖRGY (MSZP)
1203 Az előterjesztés elfogadása esetén ez évben lehetőség nyílik arra, hogy a tisztítási munkákat a tavalyi lendülethez hasonló mértékben folytassuk. Hogyha ütemezetten, a megkezdett sebességgel tudjuk ezt végezni, akkor ehhez körülbelül egy évtized szükséges - ezt azért tudni kell, rettenetes az örökség. Hogy milyen forrásokból lehet további pénzeszközöket erre a célra moz gósítani - ez megint egy nagyon húsbavágó, kemény kérdés, mert a tárcánál erre túl sok lehetőség nincsen, de megcélozzuk a központi költségvetés rendkívüli kiadásokra szolgáló keretét. 1993. évben erre a célra 350 millió forintot remélünk, és kiegészítéské nt szolgálhat az objektumok esetleges értékesítéséből befolyó összegnek egy része. Más forráslehetőséget pillanatnyilag nem látok. Sajnos a lehetőségeink eléggé korlátozottak, úgyhogy ezt is kérem tekintetbe venni, amikor a válaszomat megítélik. Köszönöm s zépen. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Miniszter úr válaszát. Keleti György, a Magyar Szocialista Párt képviselője kérdést kíván feltenni a legfőbb ügyészhez A közvetlen pénzintézeti letiltások ügyében címmel. Átadom a szót Keleti György képviselőtár sunknak. Kérdés: Keleti György (MSZP) - a legfőbb ügyészhez - A közvetlen pénzintézeti letiltások ügyében címmel KELETI GYÖRGY (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Györgyi Kálmán Úr! A közelmúltban kérdést in téztem dr. Balsai István igazságügyminiszter úrhoz a címben szereplő témakörben. Miniszter úr válaszában rámutatott arra, hogy az Alkotmánybíróság 1992. június 30i hatállyal alkotmányellenesnek ítélte a Pénzügyminisztérium korábbi rendeletét, amely lehet ővé tette, hogy a pénzintézetek tartozásaikat közvetlenül letilthassák a munkavállalók fizetéséből. Idézek a miniszter úr válaszából: "Az Alkotmánybíróság 1992. július hó 1. napjától kezdődően helyezte tulajdonképpen hatályon kívül ezt a jogszabályt, és ez t követően ezzel a nappal kell ennek érvényt szerezni. Ez azt jelenti, hogy 1992. VI. hó 30a után pénzintézeti letiltást már nem lehetett kibocsátani, és ami a lényeges a kérdés szempontjából, a korábban elrendelt, de 1992. június hó 30ig még be nem feje zett ilyen ügyeket pedig már nem lehet befejezni. Tehát a munkáltatónak a letiltások előjegyzését és azok levonását meg kell szüntetnie." Úgy gondolom, hogy világos, még jogi nyelvezetben járatlan számára is érthető megfogalmazás. Azonban, amint arról érte sültem, nemcsak a választókörzetemben - például az Oroszlányi Bánya, az Oroszlányi Hőerőmű, a Környei Mezőgazdasági Kombinát , hogy csak a nagyobb vállalatokat említsem, de az ország többi részén is - például BácsKiskun megyében Komáromi István jelöltünk et is többen megkeresték ebben a kérdésben - a tapasztalat az, hogy a munkáltatók figyelmen kívül hagyják a miniszter úr válaszát, mondván: a televízióban elhangzó szöveg vagy annak újságban megjelent változata nem érdekli őket, ugyanis részükre, például K omáromEsztergom megyében a megyei bíróság polgári kollégiumának 1992/2. számú elvi véleménye az irányadó, amellyel a Legfelsőbb Bíróság 1992. október 26án megtartott polgári konzultatív tanácskozása is egyetértett. Engedje meg, hogy ebből is idézzek: "Az 1992. VI. 30ig hatályban volt 26/1985. PM rendelet 1. §a alapján benyújtott pénzintézeti közvetlen letiltásoknak a munkavállalók kötelesek eleget tenni, ha a letiltás 1992. VI. 30ig hozzájuk megérkezett. Az 1992. VI. hó 30a után érkező közvetlen letil tási kérelem foganatosításának nincs helye." Úgy gondolom, hogy ez is teljesen érthető megfogalmazás, csak gyökeresen ellentétben áll azzal, legalábbis az 1992. június 30i letiltásokat illetően, amit néhány héttel ezelőtt itt, ebben a teremben Balsai Istv án igazságügyminiszter úr megfogalmazott. Ezért a kérdéseim a következők: - Kinek van igaza ez esetben a legfőbb ügyész úr véleménye szerint?
