Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 23. kedd, a tavaszi ülésszak 16. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
1200 A fűtéshez és a lakások egy részében meglévő melegvízszolgáltatáshoz a szükséges meleg vizet az oroszlányi hőerőmű biztosítja, amely köztudott, hogy alapvetően villamos energiát termel, s így a villamos energia termelése mellett keletkező hulladék hő, illetve a hő másodlagos hasznosítása során keletkező meleg vizet juttatják be a város melegvízhálózatába. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy az Oroszlányban megállapított díjak szinte azonosak azokkal a díjakkal, ahol kifejezetten e célból működtetnek hőerőműveket, és így úgy gondolom, hogy a helyi lakosság méltánytalanul magas díjat fizet ezekért a szolgáltatásokért. Hogy néhány adatot is említsek: Oroszlányban a fűtés hődíja 11,66 forint légköbméter/hó, Budapesten ez 12,30ba kerül. A meleg víz eseté ben Budapesten, ahol, még egyszer mondom, kifejezetten e célból van hőerőmű, fordított a helyzet, hiszen míg Oroszlányban 70,07 forint/vízköbméter a tarifa, addig a fővárosban ugyanezért 64,50 forintot fizetnek. Meglepő az ún. rendelkezésre állási díj alak ulása is, ami Oroszlányban közel duplája a fővárosinak. Fűtésre ez Oroszlányban 8,27 forint légköbméter/hó, míg Budapesten 4,63 forint. Oroszlányban meleg víz esetén 1,31 forint légköbméter/hó, míg Budapesten ugyanezért 67 fillért fizetnek a lakók. Ugyanak kor egy nagyon érdekes jelenség is történt az elmúlt hetekben Oroszlányban, amikor is egy 1991es kormányrendeletre hivatkozva, a városi Távhő Kft. olyan lakásokban, illetve helyiségekben is fűtési díjat vetett ki, ahol nincs is radiátor. Úgy gondolom, nem kell túlzott szakértelem ahhoz, hogy a fűtési díj nem a lakás légköbméterétől, hanem a radiátor nagyságától, illetve az azon átfolyó meleg víztől függ, tehát teljesen érthetetlen a lakosság számára ez a fajta szolgáltatásemelés. (14.20) Mindezek alapján t isztelettel kérem miniszter urat az alábbi kérdések megválaszolására: Milyen elvek alapján állapítja meg a minisztérium a Magyar Villamos Művek Rt. erőművei által szolgáltatott gőz és meleg víz hatósági árát? Figyelembe veszie ennek során, hogy másodlagos hasznosításról van szó, hiszen alapvetően villamos energiát termel az erőmű? Miért ilyen magas az úgynevezett rendelkezésre állási díj Oroszlányban, ami alapvetően karbantartásra számítható fel? A lakosság számára úgy tűnik, hogy az egész hőerőmű karbantartását velük fizettetik meg. Miért kell fizetni olyan helyiségek légköbméter alapján történő fűtési díját, ahol nincs is fűtőtest? Végezetül: tervezie a minisztérium, hogy ezekben a kérdésekben Oroszlány városában ellenőrzést végez, avagy ki jogo sult és képes erre az ellenőrzésre, vagy továbbra is csak a lakosság türelmére és megértésére számítanak, ami azonban már a végéhez közeledik, sőt sok esetben pénztárcájuk kiürülésével már régen meg is szűnt. Tisztelettel várom válaszát! (Taps a bal oldalo n.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter urat, szíveskedjék a kérdésre megadni a választ. Dr. Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter válasza LATORCAI JÁNOS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az 1990. évi LXXXVII. törvény értelmében a hatósági árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításai és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson. Me g kell állapítani, hogy az oroszlányi hőerőműben a hő- és villamosenergiaszolgáltatás együttesen és különkülön is veszteséges.
